Mindent a da-da-dadogásról

A dadogásról az átlag embernek talán egyből az jut eszébe, hogy kavicsot kell tenni a nyelvünk alá ilyenkor, ahogy valami görög fickó, Demosztenész is tette! A dadogás meghatározásai ugyanazt a változatosságot mutatják, amit maga a jelenség is. A jellegzetes akadozó beszédnél mint a beszédritmus zavarainak esetében, a beszéd folyamata, összhangja, szerkezete, ritmusa esik szét. A dadogás a folyamatos beszéd zavara. Nem csak beszédprobléma, hátterében egy összetett tünetegyüttes található, amelynek csak a vezető tünete a beszéd görcsös szaggatottsága.

Dadogóknál a beszédritmus zavarának legfőbb tünete a beszéd közben fellépő görcsös megakadás, amely a kezdő szótag, hang ismétlésétől a hangképzési képtelenségig terjedhet. A görcsök a súlyosságtól függően a légzésre, a hangadásra, az artikulációra és az egész vázizomzatra is kiterjedhetnek.

A dadogás kommunikációs zavar, amely már nem csak a verbális csatornát érinti, hanem hatása az egész személyiségszerkezetben érzékelhető. Terápiájukat logopédus szakember végzi, komplex orvosi, pszichológiai, logopédiai vizsgálatok eredményeire támaszkodva. Súlyos kihatású beszédzavar, mely az egyén életében és a későbbi életkorban is hatással van életpályájának alakulására.

Mitől dadog valaki?

A szakemberek általában abban egyetértenek, hogy a dadogás hátterében több okot is találhatunk, azt azonban még nem sikerült felismerni, hogy pontosan mi is okozza a dadogásokat. Ugyanaz a hatás az egyik embert dadogóvá teszi, a másikat nem. Ismerjük a hajlamosító tényezőket, de az okot, ami a dadogáshoz vezet egyelőre nem. Lehetnek testi okok, lelki okok, testi-lelki okok.

A dadogás kezdete általában köthető olyan eseményhez, amely a gyermek számára kellemetlen élményt jelentett: megijedt valamitől, tartósan elszakadt az édesanyjától, szüleitől, óvodakezdés, testvér születése, stb. Ezek a hatások csak akkor vezetnek dadogáshoz, ha a háttérben megvannak a dadogásra hajlamosító tényezők is.

Gyakran jellemző a dadogó gyerekekre a gyenge idegrendszeren alapuló érzékeny pszichikum, ezért okoz náluk az ijedtség, a félelem, a hosszabb ideig tartó szorongás, a tartós érzelmi-indulati feszültség dadogást. Ezek hatására ugyanis az idegrendszer egyensúlya megbomlik. A dadogás az egyik neurotikus tünet, ami jelentkezhet, ezért sokan a dadogást beszédneurózisként határozzák meg.

A dadogás hátterében hajlamosító tényezőként szerepelhetnek bizonyos testi, alkati, biokémiai sajátosságok, gyermekkori agysérülések, betegségek. Dadogásra hajlamosító tényező a veleszületett beszédgyengeség, és a beszédfejlődési rendellenesség is.

A túl gyors vagy túl lassú beszédfejlődés egyaránt káros lehet, s a dadogásra való hajlam öröklődhet. Egyértelmű veszély lehet az átállított balkezesség, ugyanis az átállítással tartós kellemetlen hatást váltunk ki, a gyermek nyugtalanná, tevékenységében bizonytalanná válik, mozgásának szabályozása, beszédmozgás-irányítása sérül. Az utánzásnak, mint kiváltó tényezőnek, csak kisgyermekkorban van szerepe a beszédgyenge vagy dadogásra hajlamos gyermekeknél.

Figyelmeztető jelek

Az első, ami egy dadogó beszédében feltűnik, hogy nem tudja elkezdeni mondanivalóját, vagy ismételgeti a kezdő hangokat, beszéde széttöredezett. A dadogás valóban legszembetűnőbb tünete a görcsös megakadás. A görcsök kiterjedhetnek a légzőizmokra, a hangképző-szervekre, sőt még az arcizmokra és az egész testre is.

Beszédükre a beszédfélelem is nagyon jellemző, amely az esetek többségében előbb vagy utóbb kialakul. A beszédfélelem a beszéd szempontjából oly fontos beszédkészenlét állapotát zavarja meg, amikor a beszédmozgások központilag szükséges felkészülése történik.

Fontos tünet a helytelen beszédlégzés: a dadogók belélegzésére jellemző a felületes mellkasi légzés, amikor a tüdőnek csak a felső része telítődik levegővel, a gyakran kapkodva beszívott levegőt rosszul osztják be. Ezért van az, hogy a rossz levegővétel miatt meg kell állniuk a beszédben akkor is, amikor ezt a mondanivaló tartalma nem indokolja, máskor viszont nem tartanak szünetet akkor, amikor kellene, tehát beszédüket helytelenül tagolják.

További feltűnő tünet, hogy a beszéd ritmusa felbomlik, a beszédtempó felgyorsul. A megakadások között a beszédtempó felpörög. A magánhangzókat zártan és röviden, a mássalhangzókat keményen, hosszan ejtik. Beszédük gyakran monoton. A dadogás tünetei legtöbbször óvodás korban (a folyamatos beszéd kialakulásának ideje körül) jelennek meg. Gyakrabban fordul elő fiúknál, férfiaknál.

A kisgyermekekre jellemző, hogy többet és gyorsabban szeretnének mondani, mint ahogy ezt szókincsük és éretlen beszédmozgásuk megengedné, ezért gyakran ismétlik a szavakat, szótagokat: ezt még nem is dadogásnak, hanem „nem folyamatos beszéd””-nek hívják, s ebben az esetben a szülővel kell a logopédusnak beszélnie és őt türelemre inteni, s így a megakadások megszűnhetnek.

Fontos tudni, hogy a dadogás nem rossz szokás! Minden esetben érdemes szakemberhez fordulni, sok esetben pszichológus és logopédus együttműködése szükséges a tünetek megszüntetéséhez! (Ha a dadogás rögzül, a gyermek kedélyében, jellemében, figyelmében is zavarok keletkeznek, ami idővel fokozódhat.).

Sokat segít a nyugalom, a harmónia, a gondolatok összerendezettsége, a stabil pontok kialakítása. Ismerünk olyan esetet, amikor súlyos dadogóból kiváló idegenvezető, vagy színész vált. Sőt, nem csak az Oscar-díjas film főhőse,VI. György, Winston Churchill is egész „ügyes” szónok volt.

Forrás: