Mennyi D-vitaminra van szüksége egy iskolás gyereknek? 2013-03-19 Iskolatáska Megosztás: Tweet A csontfejlődés legintenzívebb szakasza a születéstől a serdülőkor végéig tart. Ilyenkor fokozott szerephez jut a D-vitamin és a kalcium, sok szülő azonban nincs tisztában azzal, hogy melyik életkorban, pontosan mennyi pótlásra van szükség. Az életkor mellett bizonyos betegségek és az elhízás is befolyásolhatja a szükséges napi mennyiséget. Több mint vitamin A D-vitaminról az utóbbi évek kutatásai során egyértelműen bebizonyosodott, hogy a csontok épségének megőrzésén kívül számos egyéb funkciót is ellát a szervezetben. Egyfajta hormonszerű anyagként működve szerepet játszik például az immunrendszer egészséges működésében is – magyarázza dr. Polgár Marianne gyermekgyógyász, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Pótlásáról ezért különösen fontos a téli időszakban gondoskodunk, vizsgálatok támasztják alá ugyanis, hogy a D-vitamint rendszeresen szedők körében jóval alacsonyabb számban fordul elő influenza és egyéb légúti megbetegedés. A D-vitamin ezen kívül szerepet játszik az allergiás ekcéma és allergiás asztma kialakulásának megelőzésében is. Életkoronként változó szükséges mennyiség A hazánkban érvényes szakmai protokoll a gyermek 3 éves koráig írja elő kötelezően a D-vitamin rendszeres pótlását. Illetve, valamivel tovább, ha a gyermek a téli hónapokban tölti be 3. életévét, ez esetben a vitamin szedése tavaszig javasolt. Ezután az édesanyák többsége – kellő információ hiányában – vagy nem tulajdonít jelentőséget a rendszeres pótlásnak, vagy a táplálékkiegészítő készítményekben elérhető mennyiségre hagyatkozva igyekszik fedezni a gyermek vélt szükségleteit. A fejlődésben lévő szervezet igényei azonban eltérőek lehetnek, évszakonként, vagy bizonyos betegségek megléte esetén is módosul a szükséges napi mennyiség. Kialakult hiányállapot kezelésére kezdetben nagyobb dózisra lehet szükség, majd amikor a D-vitamin mértéke elérte a normál szintet a szervezetben, következhet a fenntartó mennyiség meghatározása. Mérési módszerek és tünetek A szervezetben jelenlévő D-vitamin mennyisége vérvizsgálattal kimutatható. A tapasztalat az, hogy az így kapott értékek rendszerint jóval a normál tartományban megadott értékek alatt vannak, nemcsak hazánkban, de világszerte is gyakori a D-vitamin hiány. A vérvizsgálat mellett csontsűrűség mérés, vagy másnéven denzitometria is végezhető, gyermekkorban is. A fájdalmatlan vizsgálat nyomon követésre, a bevezetett terápia hatásosságának mérésére is alkalmas. Alacsony D-vitamin szint jele lehet, tehát a mérés különösen javasolt az alábbi tünetek esetén: – a bőr sápadtsága, – puha koponyacsontok, – boltozatos homlok, – elgörbült alsó végtagok („o” láb kialakulása) – mellkasi csontok, a bordák deformálódása („tyúkmell”) – fokozott hajlam a csonttörésre – izomzat tónusának csökkenése, – fogzás és mozgásfejlődés késése, – gyakori légúti fertőzések. Újabb rizikófaktor: az elhízás A felsorolt tünetek mellett a D-vitamin szint ellenőrzését teszi indokolttá a túlsúly is, az elhízás ugyanis jelentős mértékben megnöveli a hiányállapot kialakulásának kockázatát. A University College London’s Institute of Child vizsgálatának eredménye különösen riasztó annak fényében, hogy hazánkban egyre fiatalabb korban, napjainkban már az óvodás korosztály tagjai közt is találkozhatunk súlyproblémával küzdő gyerekekkel. A kutatók 42 ezer résztvevő közreműködésével végzett vizsgálatuk során megállapították, hogy a testtömeg-index (BMI) 10 százalékos emelkedése 4 százalékkal csökkenti a szervezetben található D-vitamin mennyiségét. Nagyobb fokú elhízás esetén ez az arány értelemszerűen tovább emelkedik. Az így kialakult hiányállapot további szövődményekhez vezethet, alacsony D-vitamin szint mellett ugyanis megnő a diabétesz, a szív- és érrendszeri és daganatos betegségek kockázata is. Forrás:
