Szerelmesek vagyunk? – Honnan tudhatjuk? 2016-11-28 Blog, Huncut Megosztás: Tweet Találkoztunk valakivel, kapcsolatban vagyunk vele és számunkra most minden erről szól. Az izgalmas, új érzések szinte teljesen magukkal sodornak bennünket. De vajon csupán szenvedélyes vonzódásról van szó, vagy valóban úgy érezzük, szerelmesek vagyunk, megtaláltuk lelki társunkat? Honnan tudhatjuk? Izgalmas, boldogító érzések kerítenek hatalmunkba bennünket, amikor megismerkedünk valakivel, s az érzések szinte megrohamoznak minket – az ellenállhatatlan szenvedély azonban ugyanúgy produkálhat ilyen lelkiállapotot, mint az igazi szerelem. Honnan állapíthatjuk meg, vajon egy lángoló szenvedélyről, vagy egy jóval mélyebb vonzalomról van-e szó, amelyben megnyugszunk, mert rátaláltunk a lelki társunkra? Tudományos választ persze nem várhatunk arra a kérdésre: szerelmesek vagyunk-e. Az emberek különbözőek és különbözőképpen is definiálják ezt. Ami az egyikünknek szerelemnek tűnik, azt a másik csak vágynak tartja. S amit egyikünk „barátság extrákkal” néven ismer, az a másiknak szerelem. Abban azonban egyetérthetünk, hogy ha szerelmesek vagyunk, fizikai, érzelmi és pszichológiai vonzerőről egyaránt beszélhetünk. Melyek azok a jelek, amelyeket mindkét fél érez, s amelyből rájöhetünk: szerelmesek vagyunk? Lássuk. 1.Fizikai vonzalom egymás iránt 2.Boldogabbak vagyunk, amikor együtt lehetünk 3.Boldoggá tesz minket, hogy egymásra gondolhatunk 4.Jobban érezzük magunkat attól, hogy a másik szemén keresztül is látjuk személyiségünket 5.Érzelmileg biztonságban érezzük magunkat együtt 6.Szeretnek és támogatnak bennünket azért, amilyenek vagyunk 7.Értékeljük és megbecsüljük egymást 8.Mindjárt jobban leszünk, ha rosszkedvünk volt, csupán attól, hogy a párunkra gondolunk. Abban a kérdésben, vajon szerelmesek vagyunk-e, egyetlen csapda van: olykor az ember az elutasítástól való félelmet tévesen a szerelemmel azonosítja. Ha azonban közelről megvizsgáljuk érzéseinket, rájöhetünk arra, mi is zajlik bennünk valójában. Ha úgy érezzük, nem értékel, nem támogat bennünket a másik, nem támaszkodhatunk rá érzelmileg, valószínűleg nem szerelemről van szó. Ilyenkor frusztráltak vagyunk és szorongunk, mert attól félünk, hogy a másik elutasít, elküld. Minden alkalommal, amikor jelentkezik, megkönnyebbülünk: mégsem hagyott el! Ismerjük be, ez nem szerelem – csupán érzéseink intenzitása miatt hisszük azt, hogy szerelmesek vagyunk… Még ha valódi szerelemről van is szó, nem lehet feltételezni, hogy biztosan együtt leszünk hosszú távon. Ahhoz, hogy egy párkapcsolat jól működjön, mindkét félnek tenni kell – nyílt beszélgetésekkel a mindennapokban, a problémák őszinte megvitatásával. Hogyan élhetnénk hosszú ideig együtt, ha nem tudjuk, mi zajlik a másik fejében, szívében, mi történik vele a mindennapokban? Ugyanígy, ha nem tulajdonítunk jelentőséget a konfliktusoknak és nem beszéljük meg azokat, nagy az esélye annak, hogy a kapcsolatunk elbukik. A ki nem mondott harag, feszültség, neheztelés egyre csak gyűlik, majd egyszercsak „borul a bili” – és már nem biztos, hogy lesz visszaút. Ha igazán szerelmesek vagyunk, be kell látnunk, hogy a stabil, tartós kapcsolatért tenni kell – mindkét félnek. Az egészséges párkapcsolatokban a fizikai, érzelmi és pszichológiai vonzódás mellett sok munka is van. Ez segít abban, hogy fenntartsuk a kapcsolatot évek múltán is, jóban és rosszban. Forrás: https://napidoktor.hu/index.php