Kis hüvely ABC: hogyan működik a vagina? - 1.rész

Kívülről valószínűleg már mindenki sok százszor látta, belülről azonban aligha vehetjük szemügyre a hüvelyt. Mit kell tudni belső felépítéséről, a hüvelyi- és a klitorális orgazmusról, a szeméremtestről? Szerepük az orgazmusban sokak számára máig rejtély.

Bár világunk rohamtempóban fejlődött az utóbbi évtizedekben, a női nemi szervvel, részeinek orgazmusban betöltött szerepével kapcsolatban mai napig sok a megválaszolatlan kérdés, illetve a rejtély. A szex boldoggá teszi az embereket s igen fontos szerepet játszik a kötődés kialakulásában, de a mentális- és a fizikai egészség szempontjából is lényeges. Cikkünk arra igyekszik rámutatni, hogyan működik a hüvely, a szeméremtest, a csikló, s mit kell tudni valójában arról a bizonyos G-pontról.

Fotó: 123rf.com

A hüvely és a szeméremtest

A hüvely vagy vagina lényegében egy izmos cső, amely a méhnyakhoz csatlakozik, a méh alsó részéhez. A szülőcsatornának is nevezett vagina teszi lehetővé a menstruációs vér távozását, illetve a spermiumok bejutását a méhbe a szexuális érintkezés során, valamint természetesen a gyermek születését és a placenta létrejöttét a terhesség végén. Csupán korlátozott mennyiségben tartalmaz idegvégződéseket, amelynek jelentős szerepe van abban, hogy a nők megküzdjenek a szülés fájdalmával.

A hüvely külső része a szeméremtest, mely a nagy (külső) és a kis (belső) szeméremajkakból áll, valamint a húgycsőből és a csiklóból. Mérete és formája minden nőnél eltérő. Egy izraeli tanulmány során, melybe 32 nőt vontak be, kiderült, hogy a szeméremtest hosszát és szélességét, részeinek arányát illetően jelentős különbségek lehetnek.

Csikló: a szexuális izgalom kapuja

Miközben az emberek egy része azt gondolja, a csikló vagy klitorisz csupán egy kis pont a hüvely bejárata felett, jóval komplexebb ennél. A leginkább látható része a „makkja”, amely átlagosan 16 mm hosszú. A makkot előbőr fedi, a fitymához hasonlóan. A csikló többi része a szeméremtest csontja alatt húzódik meg, felépítése hasonló a pénisz formájához, teljes hossza 9-11 cm közötti. A csikló erekciós szerv, s tulajdonképpen a női szexuális izgalom kapuja. Egy 2015-ös tanulmány a hüvely e fontos részét az „orgazmikus válasz középpontjaként” említi. Tele van idegekkel, az idegrostok legsűrűbb koncentrációja található meg a „makkban”. Ingerlésre az erekciós szövetek duzzadásával válaszol.

Fontos megjegyezni, hogy közvetett stimulálása felelős a női szexuális izgalomért, ám az idegvégződések sűrűsége miatta közvetlen ingerlés extrém érzékenységet eredményezhet a közvetett izgatással szemben. Ám a csikló nem az egyetlen a hüvely részei közül, amely szexuális izgalmat vált ki.

Fotó: 123rf.com

G-pont

A G-pontról – melynek neve valójában Gräfenberg pont, Ernst Gräfenberg német származású orvosról kapta a nevét – szakemberek azt tartják: ez a rejtélyes pont, mely a hüvely belsejében húzódik meg, a csiklóval egyenértékű a szexuális kielégülés szempontjából. Sok vita tárgya azonban. Miközben Gräfenberget széles körben elismerték e pont felfedezéséért, amely szerinte garantálja a szexuális izgalmat, a nevet valójában dr. Frank Addiego és kollégái találták ki 1981-ben. A hüvelyben megbúvó G-pont keresése azonban, mely állítólag korlátlan élvezetet ígér, azóta is tart.

Dr. Adam Ostrenski, a szentpétervári nőgyógyászati intézet orvosának tanulmánya szerint a G-pont is idegvégződések halmaza, amely a hüvely belső falán található. MRI használatával egy másik orvos, Anastasios Mpotsaris, a németországi, Cologne-i Egyetemi Kórház munkatársa „azonos morfológiai entitást” fedezett fel a tanulmányban résztvevő alanyok 62 százalékánál, ugyanazon a helyen. Ez viszont nem jelenti, hogy a kutatásnak vége. Az olasz Vincenzo Puppo, a bolognai Centro Italiano Sessuologica munkatársa egy cikkében állítja, nincs tudományos vagy orvosi bizonyíték arra, hogy a G-pont létezik. Leírása szerint sokkal inkább egy millió dolláros üzlet épült rá: G-pont növeléssel, G-pont plasztikával, G-pont erősítéssel „foglalkozók” igyekeztek vevőket találni az általuk kínált szolgáltatásra.

Dr. Rachel N. Pauls, az Ohio állambeli Cincinnati Jó Szamaritánus Kórház szakorvosa, aki a női medencefenék gyógyászatának és rekonstrukciós sebészetének doktora, alátámasztja, hogy anatómiai és tudományos bizonyíték nincs a G-pont létezésére. Ám akár van, akár nincs, a női hüvely, vagy inkább maga a nemi szerv egy igen rejtélyes és megosztó vitatéma lett.