Vérszegénység gyermekkorban: milyen tünetekre figyeljünk?

A vérszegénység (anémia) napjainkban jelentős probléma a gyermekgyógyászatban, ezért kivizsgálása minden gyermekgyógyászati alapvizsgálat része kell, hogy legyen.

Ha nem ismerik időben fel, vagy nem részesül megfelelő kezelésben, súlyos problémákat okozhat, és következményei hosszantartóak is lehetnek – hívja fel a figyelmet Dr. Benyó Gábor, a Margit Medical Center gyermek hematológus és onkológus szakorvosa.

A vérszegénység esetén leggyakrabban a sápadtság az első alarmírozó tünet, bár fontos tudni, hogy vannak alkatilag sápadtabb bőrszínű gyermekek.

„Elsőre talán kevésbé megítélhető, de pontosabb képet ad az ajak és a szájnyálkahártya pírjának halványulása vagy a szemhéj belső felszínének rózsaságának csökkenése, enyhe rózsaszínné válása. Gyakran a fáradékonyság és gyengeség jelentkezése, a motiváltság és a koncentráció csökkenése tűnik fel. Ritkán ingerlékenység, heves szívdobogás-élmény is jelentkezhet. Serdülő gyermekeknél, főleg leányoknál, lehet vezető panasz a fokozott hajhullás. A vérszegénység azon formáiban, ahol a vörösvérsejtek fokozott szétesése áll a háttérben, a sápadtsággal együtt, illetve azt megelőzően a szemfehérjén és a bőrön enyhe vagy közepesen súlyos sárgaság jelentkezhet. Ilyen esetekben a vizelet sötétsárga, barnás, sötét teaszerű színét is megfigyelhetjük” – mondja a Margit Medical Center szakorvosa.

„Súlyos, elhanyagolt, vagy hirtelen gyorsan jelentkező esetekben szaporább légzés, nehézlégzés, terhelhetőség hiánya, fokozott szívritmus, fejfájás, szédülés vagy akár ájulás is jelentkezhet” – teszi hozzá.

Súlyos okok állhatnak a háttérben

A vérszegénység a szervezet oxigén és széndioxid szállító rendszerének, a vörösvérsejteknek illetve fő alkotóelemüknek, egy vastartalmú fehérjének, a hemoglobinnak a csökkenése illetve arányainak a megváltozása.

Ezek a sejtek a csontvelőben vas, nyom-, és mikroelemek segítségével képződnek, egy érési folyamaton mennek át, elvesztik sejtmagjukat, és a keringésbe kerülve töltik be szállító szerepüket a tüdő és a szövetek között. Ezen folyamatokat a szervezet oxigénigénye, a légkör oxigéntartalma függvényében áll szabályozás alatt több hormonszerű anyag segítségével, melyek termelésében a vese és a máj is részt vesznek.

„Csökkenhet a vértartalom vérvesztéssel (menstruáció, orr-, vagy bélvérzés), az „építőanyagok” (vas, B12 vitamin, folsav) nem megfelelő bevitele (ésszerűtlen diéta) vagy a felszívódás károsodása (lisztérzékenység, laktózintolerencia) miatt. Ezeknél súlyosabb okok állnak a csontvelői vörösvértest-termelés veleszületett (pl. Diamond-Blackfan anémia) vagy szerzett (pl. parvo vírusfertőzés, sugárfertőzés, májgyulladás vírus) elégtelenségei mögött. Károsodhat, csökkenhet a vörösvértestek képzése csontvelői betegségek (leukémia, daganatok áttétje) miatt is, bár szerencsére ezek igen ritkák a gyermekkorban. Természetesen a szabályozásban részt vevő egyéb szervek, vese és máj, súlyos elégtelensége is vérképzési zavart vonhatnak maguk után”- hangsúlyozza Dr. Benyó Gábor.

A vérszegénység számos oka között értelemszerűen vannak megelőzhető, vannak könnyen gyógyítható, és vannak sajnos nehéz és hosszas terápiát igénylők – minden gyanús tünet esetén orvoshoz kell fordulni a gyermekekkel.

Forrás: https://napidoktor.hu/index