Miért lettem cukorbeteg?

A mindennapi gyakorlatban minden újonnan diagnosztizált cukorbetegnél felmerül ez a kérdés.

Esetenként az első or­vos-beteg találkozásnál a beteg fel sem meri tenni a kér­dést, hiszen a sok új rázúduló információtól, a diétás ta­nácsadástól az életmód változtatásáig a páciens befogadó képessége kimerül. A következő kontrollvizsgálatnál azon­ban már sok beteget foglalkoztat, hogy miért éppen Ő lett cukorbeteg.

Ahhoz, hogy ezt a szakértől elmagyarázzák, először tisztázni kell, hogy mi a cukorbetegség, és azt, hogy lényegében két nagy csoportja van a cukorbetegségnek. Félreértések elkerülése végett az inzulinfüggő és nem inzulinfüggő cukorbetegség elnevezés helyett évekkel ezelőtt az európai és magyar Dia­bétesz Társaság ajánlására az ún. l-es és 2-es típusú cukor­betegséget különítjük el, amiben csak a magas vércukor ér­ték a közös.

A cukorbetegség a szénhidrát fehérje és zsír­anyagcsere komplex zavara, hátterében abszolút vagy rela­tív inzulinhiány áll fent.

Az l-es típusú cukorbetegeknél a hasnyálmirigy béta-sejtjei elpusztulnak, ennek következ­ménye lesz az abszolút inzulintermelés hiánya. Legtöbbször ezek az egyének gyermekek, serdülők, vagy fiatal felnőttek, és többnyire hirtelen, rövid idő alatt alakul ki a diabétesz, jellegzetes tünetekkel.

A 2-es típusú cukorbetegség idősebb korban, legtöbbször túlsúllyal rendelkező egyéneknél jelentkezik, kezdetben csak az étkezésre kiváltott inzulin hatás csökken, a béta sej­tek működnek, sőt kezdetben inzulin túltermelődés is fenn­állhat. Később fokozatosan az inzulintermelés is kimerül, azonban nem olyan mértékben, mint az l-es típusúaknál.

A cukorbetegség kialakulásának a lényegét csak akkor érthetjük meg, ha tudjuk, hogyan hat az inzulin!Az inzu­lin egy fehérjetermészetű hormon, ami sokirányú anyag­csere hatással rendelkezik és mind a fehérje, zsír és szén­hidrát-anyagcserét érinti. Az inzulin folyamatosan termelő­dik, étkezési szünetekben ún. bazális inzulinkiválasztás biz­tosítja az élettani vércukorszintet, ami az idegrendszer és a szív energiaellátását biztosítja. Étkezési szünetekben az in­zulin és ellentétes hatású hormon, a glukagon kölcsönhatá­sa szabályozza, hogy a májban glikogén formájában raktá­rozódó cukor megfelelő mennyiségben kerüljön a keringés­be.

Az inzulin megakadályozza, hogy a cukor a májból ki­áramoljon. Étkezés esetén az emelkedő vércukorszint az in­zulin kiválasztását fokozza, és az inzulin hatására a kerin­gő vércukor jelntős része a májsejtekbe, az izom és zsírsej­tekbe kerül, ezáltal csökken az étkezést követő vércukor emelkedése. Ezt a hatást egy speciális jelátvivő rendszeren, az ún. receptorokon keresztül fejti ki.

Úgy működik ez a ?hormontermelő szerv”, a szív és érrendszeri szövődmé­nyek kialakulását is fokozza.

Miért lettem cukorbeteg? És ez megelőzhető’ lehetett volna?

Ezekre a kérdésekre .lassan választ kapunk. Főleg a 2-es típusú cukorbetegség kialakulása kerülhető el, ha már kora gyermekkorban tudatosan figyelünk a fenti körülmé­nyekre. Azoknál az egyéneknél, ahol a családban cukorbe­tegség már előfordult, ott fokozottabb figyelmet kell fordí­tani a helyes, tgészség&s táplálkozásra. Az egész család táp­lálkozását meg kell változtatni, példát kell mutatni a gyer­mekeknek.

Túlsúlyos szülők gyerekei is legtöbbször azért kövérek, mert kalóriadúsan étkeznek, feleslegesen édes üdí­rendszer a sejt falán, mint egy zár, és ehhez a kulcs az in­zulin. Ezekután könnyen érthető, hogy az időskori 2-es tí­pusú cukorbetegeknél az elsődleges károsodás itt a recep­tor szinten történik, a túlsúly mellett ezek a ?zárak” káro­sodnak mennyiségileg és minőségileg is, és csak fokozott inzulintermeléssel tudja a szervezet ezt kompenzálni.

Idő­vel azonban a hasnyálmirigy működése is kezd kimerülni, és ekkor alakul ki a relatív inzulinhiány. Ezzel szemben az l-es típusú cukorbetegeknél a beta-sejtek legtöbbször auto-immun (a szervezet saját sejtjei ellen ellenanyagot termel) folyamatok révén elpusztulnak és ez abszolút inzulinhiányt eredményez.A fentiek alapján már könnyebben megérthetjük, hogyan lesz valaki cukorbeteg. A cukorbetegség kialakulásában szervezeten belüli ún. genetikai örökletes tényezők, vala­mint külső, környezeti tényezők játszhatnak szerepet.

Az 1-es típusú cukorbetegségnél a genetikai tényezők ma már jól . ismertek, egy ismert géncsoporthoz kötött, azonban fontos tudni, hogy nem a cukorbaj, hanem csupán csak a fogé­konyság, a hajlam öröklődhet. Az autoimmun folyamatok beindulását különböző környezeti tényezők befolyásolják, például egyes vírusfertőzések, az ivóvíz és a táplálékok nö­vekedő nitráttartalma, a csecsemők korai tehéntejes táplá­lása.

A beindult autoimmun folyamatok, ha a hasnyálmi­rigy beta-sejtjeinek 75%-át elpusztítják, akkor manifesztá­lódik a cukorbetegség. A 2-es típusú cukorbetegeknél is van egy hajlam, egy örökletes tényező, több mint száz anyag­csere-folyamatokban szerepet játszó gén hajlamosító szere­pét mutatták ki az utóbbi években. Ismeretes, hogy akinek a családjában a felmenőknél cukorbetegség fordult elő, ott az utódoknál is nagyobb esély lesz a cukorbetegség kifejlő­désére.

Megfigyelték, hogy kis súllyal született egyéneknél is gyakoribb a diabetes előfordulása, valamint olyan asszo­nyoknál, akik túlsúlyos babát hoztak a világra. Egyes nép­csoportoknál, a fejlődő országokban, ahol az addigi szerény táplálkozást a bőség, a fizikai terhelést a kényelmes moz­gásszegény, tunyább életmód váltotta fel, ott gyakoribb lett a cukorbaj kialakulása. Ez megfigyelhető a vidéki és váro­si életmód közti különbség mellett is, utóbbiaknál is gyako­ribb a diabétesz.

A rohanó, stresszel teli világunk is kismér­tékben elősegíti a cukorbetegség megjelenését. Egyértel­műen igazolt, hogy az elhízással a cukorbetegség kialaku­lása növekszik, erre a magyarázat a fent leírt sejt-recepto­roknak a károsodott működése, az ún. inzulinreszisztencia. A mozgásszegény életmód és a túlzott kalóriabevitel vezet a többletsúly eléréséhez.

A tv és számítógépes világ mellett egyre kevesebbet mozgunk, sajnos ezzel is nagymértékben hozzájárulunk ahhoz, hogy a génjeinkben hordozott cukorbetegség-hajlamot a felszínre hozzuk. A fentiek alapján nyugodtan kijelenthetjük, hogy a 2-es típu­sú cukorbetegség kialakulása az esetek nagy részében meg­előzhető az életmód változtatásával.

Ehhez napi egy óra erőteljes séta a szabad, friss levegőn, kalóriaszegény étrend a rostokban gazdag zöldségek, gyümölcsök, valamint a magvas barna kenyerek fogyasztása szükséges.

Forrás: