Mit nevezünk obstruktív alvási apnoé szindrómának?

Az alvászavarok egyik legkomolyabb típusa az obstruktív alvási apnoé szindróma. A rendellenesség miatt – melyről a páciens sokszor nem is tud – nem alakul ki mély alvás, s ennek számos káros és veszélyes következménye lehet.

A SomnoCenter Alvászavar Központ elmagyarázta, hogy mit kell tudni erről az alvászavarról.

Az alvászavarok közül egyik sem nevezhető éppenséggel veszélytelennek, hiszen ha valaki nem alszik eleget s zavart szenved az alvásminősége, kialvatlansággal, ingerlékenységgel, koncentráció-problémákkal számolhat. Mindez már rövidtávon komoly gondokat okozhat.

Az obstruktív alvási apnoé szindróma egyike a legveszélyesebb alvászavaroknak. De mit is jelent ez?

A rendellenesség velejárója, hogy alvás közben a garat ismétlődően elzáródik vagy beszűkül, így az alvó ember 10 másodpercet meghaladó ideig nem jut levegőhöz. S bár ilyenkor megfigyelhetők légzőmozgások, mégsem kap levegőt az illető, ezért a vér oxigénszintje kóros mértékben lecsökken. Amikor az agy érzékeli az oxigénhiányt, felébreszti az alvót, de csak olyan mértékben ébred meg, hogy levegőt vegyen – így nem is tudatosul benne, hogy egy éjszaka során akár 100-szor is megismétlődik vele a dolog. Ami persze akadályozza a mély alvás kialakulását.

Az alvás fontosságát ma már senki sem vitatja. Egy közelmúltbeli tanulmány azonban arra is rámutat, hogy az alváshiány már 1 nap után növeli a cukorbetegség kialakulásának valószínűségét.

Már 6 óra alváshiány fokozza a cukorbetegség esélyét

Az obstruktív alvási apnoé szindróma (OSAS) jellegzetessége a hangos, horkantással kísért horkolás. A légzés újraindulásakor jellemzően horkant az alvó.

A szindrómával jár azonban az is, hogy a páciensnek éjszakánként gyakran kell kimennie vécére, reggel fejfájással ébred, figyelmes lesz arra, hogy kiszáradt a szája.

Az obstruktív alvási apnoé számos igen kellemetlen tünettel jár.

Nappali fáradtság, aluszékonyság, ingerlékenység, koncentrációs problémák és feledékenység gyötörheti az embert, mely nem meglepő azok után, hogy éjszaka nem tud jól aludni, de erről gyakran nincs tudomása.

Az alvási apnoé szindróma kivizsgáltatása és kezelése azért nagyon fontos, mert nemcsak hétköznapi veszélyeket háríthatunk el vele, hanem komoly megbetegedéseket is. Ha ugyanis ez az alvászavar hosszabb ideje fennáll, nagymértékben fokozza a szív- és érrendszeri, továbbá az agyi érbetegségek kialakulásának esélyét.

Foto:123rf.com

Mivel alváskor oxigénhiány jelentkezik, a betegséget gyakran szívritmuszavarok kísérik, súlyosabb esetben azonban szívinfarktus és agyi infarktus, más néven stroke alakulhat ki.

Az obstruktív alvási apnoét – más alvászavarokhoz hasonlóan – legbiztosabban műszeres alvásdiagnosztikai vizsgálat során állapíthatják meg egy alvásközpontban. A szakértő orvosok a biztos diagnózis birtokában tudnak javasolni megfelelő kezelést a beteg számára.

Alvási apnoé szindróma esetén leggyakrabban a CPAP, azaz légsínterápiás készülék használatát javasolják, amely az alvászavar leghatékonyabb terápiája. A CPAP az angol continuous positive airway pressure, vagyis pozitív légúti nyomás kifejezés rövidítéséből adódik, s hasonlít egy lélegeztető készülékhez.

Lényege, hogy a légutakat alvás közben kellően nagyra nyitja, így a garatizomzat nem tud elzáródni alvás közben és a levegő akadály nélkül halad át rajta, megszüntetve a horkolást és a légzéskimaradásokat – s mindent, ami ezzel jár.

Forrás: Napidoktor.hu


Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.