Miért nem szeretik a gyerekek a brokkolit?

Egy friss tanulmány alapján a jelenség hátterében olyan enzimek állhatnak, amelyek kellemetlenné alakítják a zöldségek ízét.

Sok gyerek van, aki ki nem állja a karfiolt, a brokkolit és más káposztákat, azonban most az is kiderült, hogy ez összefüggésben állhat azzal, hogy a cisztein-liázokat olyan baktériumok állítják elő, amelyek a szájban élnek, ugyanezen enzimek pedig a káposztákban, köztük a brokkoliban és a karfiolban is fellelhetőek. A cisztein-liázok képesek lebontani az S-metil-L-cisztein-szulfoxid (SMCSO) vegyületet, a folyamat során pedig jellegzetes szagú vegyületek keletkeznek.

Korábbi, felnőtteken végzett vizsgálatok alapján az enzimek nyálmintában zajló aktivitása befolyásolja, hogy mennyi SMCSO bomlik le, ez pedig hat arra, hogy az emberek miként érzékelik a zöldségek ízét. A szakértők arra voltak kíváncsiak, hogy hasonló-e a helyzet a gyermekeknél is, akik alapvetően érzékenyebbek a keserű és savanyú ízekre.

A kísérletben 98 pár szülő 6-8 éves gyermekei vettek részt.

Az eredmények alapján azon gyerekek, akiknek nyálmintájában több az SMCSO-származék, jellemzően kevésbé szeretik a különböző káposztákat.

A felnőttek esetében a karakteresebb szag nem feltétlenül váltotta ki a zöldségek utálatát.

A gyermekek különösen érzékenynek bizonyultak a dimetil-triszulfidra, a vegyület az SMCSO és a hús bomlása során jön létre. Az anyag kis koncentrációban még nem szagos, nagy mennyiségben viszont kellemetlen.

A legújabb kutatások szerint a brokkoli fogyasztása abban az esetben is csökkenti a béldaganatok kialakulásának esélyeit, ha a zöldséget túlfőztük.

A brokkoli túlfőzve is véd a ráktól

Mivel a szülőknél és gyermekeiknél a rossz szagú vegyületek hasonló arányban voltak jelen a nyálmintákban, a szakértők azt feltételezik, hogy a szülők és gyermekeik szájában azonos baktériumok vannak jelen. Damian Frank, a Sydney-i Egyetem munkatársa azonban kiemelte: a minták mikrobiológiai összetételét nem elemezték.

Forrás: nuus.hu