A láthatatlan hiány, ami megbetegíthet!

Szoktunk magnéziumot szedni? Ebben az esetben nekünk kevésbé kell aggódnunk. A magnéziumhiány láthatatlanul okoz problémákat – fáradtságot, izomgörcsöt, melyeknek az okát nem értjük.

Kimerültnek érezzük magunkat? Furcsa izomgörcsöket tapasztalunk időnként, melyek elveszik a kedvünket az edzéstől? Valószínűleg magnéziumhiánnyal küzdünk.

A „láthatatlan hiányként” emlegetett problémát szakemberek szerint igen nehéz észrevenni és diagnosztizálni. Csakhogy a magnéziumhiány veszélyesebb lehet, mint hisszük. „Szervezetünkben a magnézium több mint 300 biokémiai reakcióban vesz részt. Sok dolgot befolyásol, a szívveréstől kezdve az izmokon át a hormonokig” – magyarázza Dr. Danine Fruge, a floridai Miami-ban levő Pritikin Longevity Center vezető-asszisztense.

88120439 –

Amellett, hogy meggyőződünk az elegendő mennyiségű rost-fogyasztásról étrendünkben, vagy arról, hogy elég vasat vittünk-e szervezetünkbe, nem ártana a magnézium-bevitelre is odafigyelni. „Tanulmányok szerint csupán a felnőttek 25 százaléka vesz magához Amerikában elegendő magnéziumot – ami napi 310-320 milligrammot jelent a nők esetében és 400-420 milligramot a férfiaknál.”

Egy 2005-2006-os tanulmány egyébként már figyelmeztetett arra, hogy az Egyesült Államok lakosságának mindössze fele foglalkozik az elegendő magnézium-fogyasztással.

Íme, hogyan is jöhetünk rá, megfelelő mennyiséget viszünk-e a szervezetünkbe ebből a fontos tápanyagból és hogyan javítsunk a helyzeten, ha magnéziumhiánnyal küzdünk.

Ezt okozza a magnéziumhiány

A magnézium hiányában étvágytalanságot tapasztalhatunk. Hányinger, fáradtság jelentkezhet, ezek a kezdeti tünetek, melyek azonban lehetnének egyéb egészségügyi állapotok mellékhatásai is, ezért nehéz őket diagnosztizálni.

A probléma három különböző szakaszban manifesztálódik, attól függően, mekkora a magnéziumhiány. Míg a kezdeti tünetek enyhébbek lehetnek, a hiány egyre észrevehetőbb gondokat okozhat – az izmokban, az idegekben, mégpedig bizsergés, görcsök, zsibbadás és összehúzódások formájában (akár a szemrángatózás). Rosszabb szakaszaiban akár rohamokat is produkálhat, személyiségváltozás és abnormális szívritmus is kialakulhat.

A legijesztőbb talán az, hogy az állapotot nehéz orvosi tesztekkel meghatározni. A magnéziumnak csupán 1 százaléka található meg a vérben, több van a csontokban és a szervekben. Vagyis egy egyszerű tűszúrásos vérvétel sokszor nem segít a magnéziumszint meghatározásában. Általában kizárásos vizsgálattal állapítják meg, illetve azzal, hogy elemzik a páciens életmódját.

Vajon az étrendünk is hibás?

Magnéziumhiányt sokkal inkább az okozhat, amit eszünk, és nem az, amit nem eszünk. „Magnéziumhoz jutni igen egyszerű. Ami miatt az embereknél hiány alakul ki, inkább annak köszönhető, hogy számos eledelünk és italunk elérhetetlenné teszi a magnéziumot a szervezetünk számára” – magyarázza Fruge.

A fő bűnösök a szóda (és szénsavas üdítők), a koffeines italok és az alkohol. Amennyiben szeretjük kortyolgatni az üdítőket, kevésbé jut szervezetünk tápanyagokhoz, köztük a magnéziumhoz – számos tanulmány szerint. Az alkohol fogyasztása szintén nem segít – ez ugyanis befolyásolja a szervezet D-vitamin felszívásának képességét, mely a magnézium-felszívódáshoz is hozzájárul.

Ami az ételeket illeti, a finomított cukor kiüríti a magnéziumot a veséken át, így ismét csak veszteségünk lesz.

Vagyis, mindenki, aki fogyaszt ilyesmit (és ugye szoktunk), legalább minimális magnézium-hiányban szenved. Legjobb, ha teszünk néhány megelőző intézkedést. A kiegészítők szedése is jó ötlet, de jobb az ételekre hagyatkozni – tanácsolja Dr. Fruge. Ráadásul, szerveztünk az ételből másként szívja fel a magnéziumot, mint kiegészítőkből. A kiegészítőket csak előírás szerint szabad szedni, nem léphetjük túl a 350 milligrammot naponta (ha az nem ételből származik). Egy egészségügyi szakember pontos útmutatást adhat.

Szervezetünknek beépített mechanizmusa van, mely lehetetlenné teszi, hogy ételekből túladagoljuk a magnéziumot, de ez nem igaz a kiegészítőkre. A túl sok magnézium, melyet kiegészítőkből fogyasztunk, aritmiához, vagyis szabálytalan szívműködéshez vezethet, amely életveszélynek is kitehet bennünket, különösen, ha cukorbetegek is vagyunk.

A legbiztonságosabb tehát, ha ételekből szerezzük be a magnéziumot. A leveles zöldségek a legjobb választások – egy csészényi főtt spenót például 157 milligramm magnéziummal lát el. A hüvelyeseket is bátran fogyaszthatjuk – egy csészényi főtt fehér bab 113 mg-ot tartalmaz ebből a tápanyagból. A tök és a tökmag rajongói is örülhetnek, egy kis csomagban ugyanis 649 mg magnéziumot kapnak. A dió, a mandula, a kesudió szintén jó választás, valamint a halak legtöbbje és a teljes kiőrlésű gabona.

Mi a helyzet a magnézium olajjal?

Az olajoktól a testápolókig, a spa-szerű magnéziumos kezelések egyre inkább teret hódítanak manapság. Ám legyen szó akár magnéziumban gazdag bőrtermékről, akár egyébről, kérdéses, hogy mennyire hatásosak.

„A magnézium bőrön át történő felszívódását még nem tanulmányozták megfelelően. A szakirodalom alapján az a mennyiség, mely ilyen módon felszívódhat, meglehetősen kevés – fogalmaz Dr. Michael Shapiro, a New York-i Vanguard Bőrgyógyászat orvosa. – Valószínűleg csak arra az adott területre hat, ahová felkenték, vagyis valós belső hatása nincs.”

Persze, ha tapasztalunk ekcémát, korpásodást vagy enyhe izomgörcsöt, tehetünk ilyen termékekkel is próbát. „Egyes források szerint bizonyos területeken segíthet, de bármilyen hatás, ami jelentkezhet, sokkal könnyebben elérhető, ha szájon át fogyasztjuk a magnéziumot.”

A legokosabb mindig a helyes táplálkozás!

Forrás: https://napidoktor.hu/index