Gyógyhatású konyhatrükkök – Frementált zöldség, és kovász

A kovászos kenyér a karantén idején vált újra népszerűvé, azóta is sokan sütnek otthon kenyeret. Most épp a fermentálás a nagy sláger, egyre többen készítenek így savanyúságot. De miért is fontos, hogy minél többet együnk ezekből a finomságokból?

Egyre több bizonyíték gyűlik össze arra a régi igazságra, amely szerint az egészség a belekben kezdődik. Ha a bélflóránk, vagyis a beleinkben együtt élő rengeteg hasznos baktérium egyensúlya megbomlik, az számos betegség előszobája lehet az elhízástól az allergiás tünetekig, az immunrendszer gyenge működésétől akár a pszichés problémákig. Sajnos a modern, rohanó életmód, az antibiotikumok túlzott használata és a tartósított, adalékanyagokkal dúsított élelmiszerek fogyasztása mind elősegíti ezt a kedvezőtlen folyamatot. Ám a fermentált élelmiszerek segíthetnek!

A savanyú (más néven erjesztett) káposzta készítése hagyományosan a betakarításkor megmaradt káposztafejek felhasználására szolgált.

A savanyú káposzta készítése

Ahhoz, hogy a bélflóra egyensúlya helyreálljon, elég lenne visszanyúlni a múltban természetesnek számító ételkészítési eljárásokhoz, a kovászoláshoz, valamint a fermentáláshoz, vagyis az erjesztéshez, savanyításhoz. A kovászos kenyérben és az erjesztett savanyúságokban ugyanis nagy mennyiségben találhatók meg a tejsavbaktériumok, amelyek egyrészt közvetlenül is támogatják a bélflórát, másrészt pedig lebontanak egyes nehezen emészthető tápanyagokat, így könnyebben emészthetővé teszik az élelmiszereinket.

Foto:flickr.com

A kovászos kenyérben kevesebb a glutén

A kovászos kenyér készítése ugyan több időbe telik, mint a gyors, élesztős kenyéré, ám nagyon is megéri ráfordítani ezt az időt. A kovász, amely csak lisztből és vízből áll, az érési folyamat során hasznos mikroorganizmusok közösségévé válik. A tészta elkészítése során pedig a benne levő tejsavbaktériumok elkezdik lebontani a liszt egyes szénhidrátjait és a glutént, így sokkal könnyebben emészthetővé teszik a kenyeret. A kovász baktériumai fitáz enzimet is termelnek, ami a gabona korpájában levő fitinsavat bontja le. Ez azért fontos, mert a fitinsav akadályozza az ásványi anyagok felszívódását. Ha viszont a teljes kiőrlésű kenyér kovásszal készül, a gabona tápanyagai jobban hasznosulnak.

Foto: pixabay.com

A fermentált zöldség valóságos csodaszer!

A klasszikus módszerrel készült, fermentált élelmiszerek, savanyúságok (például a kovászos uborka, a savanyú káposzta vagy a csalamádé) sem egyszerűen csak finomak. A bennük levő hasznos baktériumok révén csökkentik az emésztési problémákat, javul a zöldségekben levő vitaminok és ásványi anyagok felszívódása, sőt, akár a refluxos tünetek is enyhülhetnek a hatásukra. A puffasztó hatású zöldségek fogyasztásával járó kellemetlenségek is csökkennek, mivel az erjesztés során keletkező baktériumok megkezdik a zöldségek előemésztését. A fermentált élelmiszerek úgynevezett szinbiotikumok: nem csak a bélflóra egyensúlyát támogató probiotikus baktériumokat tartalmazzák, hanem az ezek táplálékául szolgáló és szaporodásukat segítő úgynevezett prebiotikumokat is. Így a rendszeres fogyasztásukkal visszaállíthatjuk a bélflóra természetes egyensúlyát. Az emésztőrendszeri vagy bélrendszeri fekélyekkel, gyulladásokkal küzdőknek és a hisztamin-intoleranciában szenvedőknek viszont érdemes óvatosan bánni az erjesztett élelmiszerekkel. A légúti allergiások pedig az allergiájuk fellángolásának időszakában legyenek óvatosak velük, a fermentált élelmiszerek hisztamin-tartalma miatt.

Forrás: ripost.hu

Forrás: https://napidoktor.hu/index