Mik azok a nyomelemek?

A nyomelemek előnyei egy egészséges szervezet számára nélkülözhetetlenek. Az elnevezés abból adódik, hogy szervezetünkben – a vas kivételével – szinte csak nyomokban fordulnak elő, meglétük azonban elengedhetetlen testünk, anyagcserénk megfelelő működéséhez.

Míg az ásványi anyagokból (pl. kalcium, magnézium, foszfor) naponta több mint 100 mg bevitele szükséges, addig az egyes nyomelemekből átlagosan 100mg/nap is elegendő. A nyomelemek fő feladata, hogy biztosítsák a biokémiai reakciók és folyamatok normális lefolyását; az enzimek 30%-ának megfelelő működéséhez szükségesek.

Legfőbb nyomelemek: vas, cink, jód, mangán, szelén, réz

A nyomelemek előnyei, élettani szerepük

A nyomelemek számos esetben – így a pajzsmirigyhormonok esetében – egészen specifikus élettani szerepet tölthetnek be. Ők biztosítják a jód vagy a vér hemoglobin szintéziséhez szükséges vasat; emellett megtalálhatóak a genetikai információt hordozó nukleinsavakban, és hormonösszetevőkként (pl. pajzsmirigyhormonokban a jód) is szerepet játszanak.

Egyes nyomelemek más nyomelemek jelenlétében másképp szívódnak fel. A magas cinkbevitel például hosszútávon csökkentheti a réz és vas felszívódását. Egy nyomelem felszívódásának mértékét és mennyiségi hasznosulását befolyásolja, hogy a szervezet milyen mértékben telített vagy hiányos az adott elem tekintetében.

Ez különösen igaz a vas felszívódására, mivel vashiányos állapotban kis mennyiségű bevitel esetén is meglepő hatékonysággal képes beépülni a szervezetbe.

Legjelentősebb nyomelemek

Vas

Egy felnőtt nő szervezete kb. 2,5- 3 g, egy férfié 3,5-5 g vasat tartalmaz. A vaskészlet 60-70%-a aktív formában (pl.: enzim, hemoglobin) van jelen, míg kisebb hányada fehérjékhez kötötten. A vas fő feladata az oxigén- és szén-dioxid-, illetve az elektronszállítás. A vas anyagcseréjének szabályozása a vékonybélben történik, a felszívódás mértékét ugyanakkor mindig a vasraktárak telítettsége határozza meg.

Főbb jellegzetességei:
A vérben történő oxigénszállítás alapvető elemeként a hemoglobin és mioglobin része, illetve számos fehérjeanyagcserében résztvevő enzim fontos alkotója.

A vas két fajtáját különböztetjük meg étrendünkben: hem-vas az állati eredetű élelmiszerekben és nem hem-vas a növényi eredetűekben.

Cink

Egy felnőtt ember szervezetében mintegy 2,5 g cink van. A cink elsősorban a szemben, a bőrben és a hajban (70%), valamint a férfi nemi szervekben található, fennmaradó 30%-a pedig a májban, a vesében, az izomban és a csontban. A vér cinktartalmának mintegy 80%-a a vörösvérsejtekben található.

Főbb jellegzetességei:

Az élettani folyamatok nagy része függ a cinkellátottságunktól, hiszen a cink számos enzim és hormon alkotórésze, szükséges az A-vitamin aktiválásához, az immunrendszer normál működéséhez.

A cink az inzulin és a nukleinsavak egyik alkotórésze, így a DNS szerkezetét biztosítja, részt vesz az inzulin tárolásának és felszabadulásának folyamataiban, elengedhetetlen a hámtakaró épségéhez.

A cink hatékonyabban szívódik fel állati eredetű élelmiszerekből, mert a növényi eredetűekben az egyéb hatóanyagok (pl. csersav, fitinsav, oxálsav savak) megkötik.

Fotó: pexels

Forrásai:
Halak, húsok, csirke, tojás

Teljes kiőrlésű gabonák, hüvelyesek

Olajos magvak

Jód

Egy felnőtt ember szervezetében kb. 15-20 mg jód található, amelynek 70-80 %-a a pajzsmirigyben van. A jód alapvető eleme a   pajzsmirigyhormonoknak, amelyek az anyagcserefolyamatokat, a növekedést, a szellemi fejlődést és a fehérjeszintézist szabályozzák.

Főbb jellegzetességei:

A szellemi fejlődés elmaradása, a visszamaradottság világszerte megelőzhető jód utánpótlással.Az élelmiszerek jódtartalma függ az éghajlat, a talaj és a víz jódellátottságától.A növények jódtartalma a talaj jódtartalmától és ennek hozzáférhetőségétől függ.

Az állati eredetű élelmiszerek jódtartalmát a takarmány, illetve az ivóvíz jódszintje befolyásolja.Jódban különösen gazdagok a tengeri halak, kagylók. A legkevesebb jódot a növények tartalmazzák.

Forrás: https://napidoktor.hu/index