Milyen hátrányai lehetnek annak, ha valaki orvosi diagnózis nélkül kezd el tej vagy gluténmentesen étkezni?

Egyfajta divattá vált a különböző hasi panaszokat az étkezéssel összefüggésbe hozni, önmagunk számára diagnózist megállapítani, majd ez alapján diétázni.

Lehetnek-e és ha igen, milyen hátrányai annak, ha valaki orvosi diagnózis nélkül kezd el például tej vagy gluténmentesen étkezni?

Az egyre népszerűbb mentes diéták kapcsán kérdeztük dr. Németh Alíz gasztronterológus, hepatológust, a Budai Allergiaközpont orvosát.

Ezért nem szabad otthon kísérletezni öndiagnózissal

Diagnózis nélkül az érintettek sok esetben teljesen feleslegesen vonnak meg maguktól különböző élelmiszereket, ezáltal korlátok közé szorítják az étkezési szokásaikat. A kivizsgálás hiánya azonban komoly veszélyeket is rejt, hiszen valódi ételallergia esetén életveszélyes allergiás reakció is kialakulhat.

glutén, kenyér, allergia

Foto:123rf.com

Az ételallergia az immunrendszernek egy kóros válaszreakciója, IgE ellenanyag termelése következtében jön létre. Változatos, emésztőrendszert érintő, bőr- és légúti tüneteket is okozhat, melyek súlyossága az enyhétől az életveszélyesig terjedhet. Az allergiás tünetek közvetlenül, vagy rövid időn belül a problémás étel elfogyasztását követően lépnek fel. Egyéni érzékenység függvénye, hogy kinél, milyen erősségű tünetek jelentkeznek. Éppen ezért nem ajánlott otthon kísérletezni azzal, hogy mi az a mennyiség, amit a szervezetünk még panaszok nélkül esetleg elbír, mert komoly tünetek is kialakulhatnak. Ha valóban ételallergiáról van szó, akkor allergia vizsgálattal be kell azonosítani, hogy pontosan mi okozza a tüneteket és a továbbiakban azt az adott összetevőt kell kerülni.

Az ételintolerancia tünetei

Hasfájást okozhat a tejintolerancia és a laktózintolerancia is.

Foto:123rf.com

Valójában az ételallergia megközelítőleg mindössze a felnőtt lakosság 2%-át érinti, ehhez képest 30% körüli azok aránya, akik valamilyen diétát folytatnak. Vélhetően közülük kerülnek ki azok a személyek, akiknél valójában nem ételallergia, hanem ételintolerancia áll fenn. Ez nem azonnali reakció, hanem a problémás élelmiszer elfogyasztását követően órákkal vagy napokkal később okoz tüneteket, éppen ezért nem könnyű beazonosítani. Nem vált ki életveszélyes panaszokat, de hosszú távon kellemetlen, az életminőséget negatívan befolyásoló tünetei vannak: fejfájás, ízületi fájdalom, kiütés, a testsúly növekedése, hangulatzavar, puffadás, fáradékonyság, IBS tünetei, alvászavarok. A tünetek súlyossága egyéni érzékenységtől és attól is függ, hogy milyen mennyiségben fogyasztja az illető a problémás élelmiszert.

Áteresztő bél szindróma

Az ételintolerancia kialakulása nem függ össze az immunrendszer működésével, ebben tehát egyértelműen különbözik az ételallergiától. Az ételintolerancia tünetei azért jelentkeznek, mert a szervezetben egy antigén-antitest komplex keletkezik, ami lerakódik a szövetekben és a nyálkahártyán, ahol sérülést, gyulladást okoz. A bélhámsejtek között a részlegesen megemésztett étel a bélfalon kialakult sérülés következtében a véráramba jut, és beindul az IgG képzés. Ez lerakódik az ízületekben, bőrben, és ennek megfelelően okozza a felsorolt tüneteket. Az ételintolerancia kialakulásában döntő szerepe van tehát annak, hogy a bél áteresztővé válik, így a táplálékkal bevitt baktériumok és kórokozók rajta keresztük a szervezetbe jutnak.

Bél mikrobiom

Gluténérzékenység, ételallergia, ételintolerancia

Foto:123rf.com

A belek áteresztő képességét leggyakrabban a bél mikrobiom változása okozza. A bél baktérium flórájának kóros irányú eltolódása, antibiotikumos kezelés, gyomorsavcsökkentők szedése, nem-szteroid fájdalomcsillapítók, szteroidok szedése, dohányzás és alkohol fogyasztás, a stressz, a zsíros, cukorban gazdag ételek, a hasnyálmirigy enzimek nem megfelelő mennyisége egyaránt vezethet a kellemetlen tünetek megjelenéséhez. Az tehát, hogy bizonyos ételek fogyasztása panaszt okoz, tulajdonképpen csak a tünet. Ahhoz, hogy a panaszok tartósan megszűnjenek, a kiváltó okot kell kezelni, vagyis a bélflóra állapotát kell helyreállítani.

 

Egy más típusba soroljuk az enzimhiány miatt létrejövő ételintoleranciákat. A laktózintoleranciát a tejcukrot lebontó laktáz enzim csökkenése okozza. A hisztamin intolerancia oka pedig a hisztamint lebontó DAO enzim csökkenése – teszi hozzá dr. Németh Alíz.

Ezért baj, ha kivizsgálás nélkül diétázik

Ételallergia esetén életveszélyes tünetek is kialakulhatnak, ha a beteg allergént tartalmazó ételt fogyaszt. Minimális mennyiség, akár a nyomokban tartalmazhat felirattal ellátott termék is súlyos következményekkel járhat. Ételallergia esetén tehát a kivizsgálás elmulasztása végzetes is lehet. Ilyen esetben ugyanis szigorú diétára van szükség, az allergén nem szabad fogyasztani, illetve bizonyos esetben sütve, hőkezelés után igen, de ezt is csak akkor, ha a megfelelő – komponens alapú – allergiavizsgálat igazolta.

 

Ha mégis diétázni kezdünk, ami nem hozza meg a várt eredményt és csak ezt követően megyünk el a kivizsgálásra, akkor az itt elvégzett tesztek álnegatív eredményt adhatnak. Ahhoz, hogy a vizsgálatok értékelhetőek legyenek, ismét vissza kell vezetnünk az étrendünkbe az adott élelmiszer(eke)t, és csak bizonyos idő elteltével lehet elvégezni a vizsgálatokat.

 

Ételintolerancia esetén az öndiagnózison alapúló diéta nemcsak felesleges lehet, de hiányállapotot is előidézhet a szervezetben. Ezen kívül elfedhet komolyabb gyomor- és bélrendszeri betegségeket is. Ha tehát arra gyanakszunk, hogy valamilyen élelmiszer fogyasztása panaszokat okoz, akkor forduljunk gasztroenterológushoz. Az orvos a tüneteink alapján fogja a szükséges vizsgálatokat elvégeztetni és a megfelelő kezelést javasolni. Így valóban a kiváltó okot tudjuk kezeltetni, a felesleges vizsgálatok és a speciális diéta plusz költségeit is elkerülhetjük.

Gluténmentes, tejmentes, tojásmentes étrend? – Dietetikus tanácsai

Forrás: Budai Allergiaközpont