Létezik bélflórát támogató étrend?

Blog, Diéta, Egészséges otthon

Mikrobiom támogató étrend tulajdonképpen a kiegyensúlyozott táplálkozás, amelynek kiemelendő része a fermentált, élőflórás, probiotikus tejtermékek (kefir, joghurt, joghurtital) és az antibiotikum terápiához célzottan megválasztott probiotikum étrend-kiegészítők fogyasztása.

A Lactobacillus reueri Protectis anyatejből izolált, így gyerekeknek, időseknek, gyenge immunrendszerűeknek is biztonsággal adható, még akár immunszupprimált betegeknek (például AIDS betegek, szervátültetettek) is, valamint rezisztens, gyakran felírt antibiotikummal szemben. Az immunvédekezésben kulcsfontosságú humán bél-mikrobiom összetételét befolyásoló tényező a megfelelő, prebiotikus hatású élelmirost bevitel is, így a bélflórát támogató étrend része a naponta fogyasztott savanyított tejtermékek fogyasztása mellett a változatos forrásból származó rostfogyasztás is (9). Az élelmirostok azok a növényi, nem keményítő jellegű poliszaccharidok, amelyek nem emészthetőek az emberi szervezet számára. Az élelmirostok közül prebiotikumként az inulin, a rezisztens keményítő, a galakto-, frukto-oligoszaccharidok emelendők ki. A szükséges élelmirost bevitel elsősorban a legalább 40 dkg (inkább 60-80 dkg) zöldség és gyümölcs (kevesebb gyümölcs, és inkább zöldségek) fogyasztásával fedezhető. Beilleszthetőek az étrendbe az olajosmagvak, a lenmag vagy a psyllium (útifű maghéj) is.

Az ajánlott napi rostbevitel felnőttek számára 25-30 g, bőséges folyadékfogyasztás (legalább 8 pohár folyadék) mellett (10). Gyermekeknek 100 kcal energiabevitelre 0,5 g rost elegendő. Ez kisgyermekeknél általában napi 15 g-ot, nagyobbaknál 20 g-ot jelent. Fertőző betegségek megelőzésében és kezelésében is különösen fontos a főzés közbeni higiénére, a friss, kifogástalan nyersanyagok felhasználására felhívni a figyelmet.

TUDTA-E?

 

·         A közforgalomban lévő, helytelenül alkalmazott antibiotikumokra egyre több baktériumtörzs ellenállóvá vált.

·         Jelenleg világszerte 700.000 ember hal meg évente a kórokozó mikroorganizmusok antibiotikum-rezisztenciája következtében.

·         2050-re az antibiotikum-rezisztencia áldozatainak száma növekszik, a WHO számításai alapján mintegy 20 millió haláleset valószínűsíthető évente világszerte.

·         Az antibiotikumok mellett a fertőzések megelőzéséhez és azokkal szemben, elsősorban a higiéné és a járványügy eszközeinek fokozott alkalmazása szükséges.

·         Az emberi test mintegy 40 trillió baktériumot tartalmaz, amelyek 99%-a a vastagbél mikrobiomot alkotja.

·         A humán genom változása szoros kapcsolatban volt a vastagbél mikrobiom változásával.

·         A probiotikum étrend-kiegészítők választása átgondolt, megalapozott döntés eredménye kell legyen, amelyet befolyásol a betegség, a készítmény baktérium összetétele, csíraszáma és antibiotikum-rezisztenciája.

·         Antibiotikum-kúra esetén javasolt a bél-mikrobiomot támogató étrendet bevezetni.
  1. TÁBLÁZAT  – Az antibiotikum terápia szabályai (11)

 

 
  1. Csak orvosi utasításra szedjen antibiotikumot! Ne kérjen soha feleslegesen, pl. vírusos fertőzésre! Az orvos által rendelt antibiotikumot az előírásnak megfelelően szedje! Orvosi felügyelet nélkül ne kezdjen antibiotikum kúrába!
  1. Bízza az orvosra, hogy milyen antibiotikumra és mennyi ideig van szükség! Ne használjon korábbi betegségből maradt antibiotikumot! Ne fogadjon el másnak felírt antibiotikumot és ön se ossza meg mással! Ne hagyja abba a kúrát előbb és ne is szedje hosszabban, mint ahogy az orvos rendelte!
  1. Bízza a probiotikum választást is az orvosra! Csak az orvos tudja, hogy melyik probiotikum melyik antibiotikum mellett hatásos! A nem szakszerűen kiválasztott probiotikum olyan, mintha semmit sem szedett volna be!

 

rost

Összefoglalás

 

Összefoglalásként elmondható, hogy a mikrobiom támogató étrend része a fermentált, élőflórás, akár probiotikus tejtermékek és helyesen megválasztott probiotikum étrend-kiegészítők fogyasztása. Antibiotikum terápia során a megfelelő probiotikum megválasztásával a gyomor-bélrendszeri mellékhatások gyakorisága és súlyossága csökkenthető. A célzott probiotikum kezelés antibiotikum terápia mellett szakember feladata, hatásköre. A probiotikum választás során annak antibiotikum-rezisztencia profilja az elsődleges szempont antibiotikum terápia esetén (8).

 

 

 

Felhasznált irodalom:
 
  1. Sixty-eight World Health Assembly WHA 68.7 Agenda item 15.1 26 May 2015.
  2. Karoliny A. Vissza a jövőbe? – küszöbön a poszt-antibiotikus éra. Gyermekgyógyászat 2017;68 (1):63.
  3. Szilagyi A, Shrier I, Heilpern D, et al. Differential impact of lactose/lactase phenotype on colonic microflora. Can J Gastroenterol 2010;24:373–9.
  4. Misselwitz B, et al. Update on lactose malabsorption and intolerance: pathogenesis, diagnosis and clinical management. Gut 2019;0:1–12.
  5. Balfour Sartor R. Probiotics for gastrointestinal diseases. [Internet] [updated 2019 sept 4; cited 2019 Oct 8] Available from: https://www.uptodate.com/contents/probiotics-for-gastrointestinaldiseases?search=probiotics&source=search_result&selectedTitle=1~130&usage_type=default&display_rank=1
  6. Rosander A et al. Removal of antibiotic resistance plasmids from Lacobacillus reuteri ATCC 55730 and characterization of the resulting daughter strain L. reuteri DSM 17938. Appl. Environm. Microbiol. 2008;74:6032-6040.
  7. Milani et al. The human gut microbiota and its interactive connections to diet. J Hum Nutr Diet. 2016;29: 539–546.
  8. Réthy LA, Kovács Á, Karoliny A. PRO JUNIOR – Vizsgálat az antibiotikum- kezelés mellékhatásairól gyermekeknél. Gyermekgyógyászat 2018;69(1):75-76.
  9. Eswaran S, Muir J, Chey WD. Fiber and functional gastrointestinal disorders. Am J Gastroenterol. 2013;108(5):718-27.
  10. A Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége (MDOSZ). A magyar táplálkozási ajánlás, OKOSTÁNYÉR® [Internet] [cited 2019 Oct 8] Available from: okostanyer.hu
  11. A helyes antibiotikum-kúra 3 okos szabálya. [Internet] [cited 2019 Oct 8] Available from: http://www.antibiotikum-kura.hu/service/3-okos-szabaly/

Forrás: MDOSZ