Az ideális testsúly: fontos adat vagy népbutító mítosz?

Az ideális testsúly elérése sokak titkos vágya, a fogyókúrák elkezdésének gyakori oka, és a sikeres fogyás szinte egyetlen fokmérője.

De tényleg ennyire fontos az ideális testsúly, vagy csak egy mítosz, amellyel ideje leszámolnunk? Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász segítségével járjuk körbe a témát.

“A kérdés eldöntéséhez először nem árt tisztázni ideális testsúly fogalmát. Talán nem meglepő, hogy a fogalom megalkotása a biztosítótársaságokhoz kötődik, ugyanis nekik már jó néhány évtizeddel ezelőtt feltűnt, hogy a súlyfelesleggel rendelkező embereket érdemes magasabb kockázati kategóriába sorolni, mert rövidebb ideig élnek a statisztikai adatok alapján.  Az életbiztosítási  statisztikák azt is kimutatták, hogy  van egy olyan testsúly-tartomány, ami  jobb egészségi állapottal, hosszabb élettartammal jár együtt, ezt nevezték el ideális testsúlynak. A ideális testsúly meghatározására  különféle táplálkozástudományi képletek, táblázatok adnak viszonyítási alapot. Az ideális testsúly kalkulációja régebben a nem és testmagasság alapján történt, a közismert Broca-index, vagy módosított Broca-index felhasználásával. Ezen kívül sok más kalkuláció is létezik, korszerűbb esetben a nem,  az életkor, sőt akár a csuklókörfogat is a számítás részét képezi.

Az ideális testsúly táblázatok az ideális testsúly tartományon belül egy átlagértéket, és az alsó és felső határértéket tartalmaznak. A két határérték közti tartomány teljes egészében az ideális testsúly zónához tartozik, tehát nem egy bizonyos ideális testsúly értékben, hanem ideális testsúly tartományban kell gondolkodnunk!” – ismerteti az ideális testsúly fogalmát Dr. Gajdács Ágnes.

Mérlegfüggők és mérleg-gyűlölők

“A testsúlymérleg egy eszköz, amely megméri az aktuális testsúlyunkat. Valójában viszont azért állunk a mérlegre, hogy valamihez képest meghatározzuk a súlyunkat, pl. hogy  a tegnapi, az egy évvel, vagy 10 évvel ezelőtti súlyunkhoz képest  fogytunk vagy híztunk. Viszonyíthatjuk a testsúlyunkat egy barátunk, vagy egy ismert ember testsúlyához, vagy a kalkulált ideális testsúlyunkhoz is.

Ez a viszonyítási alap azonban néha  nemcsak egy számot, hanem egy érzést, vagy erős érzelmi reakciót vált ki, az egész napot elronthatja, vagy megszépítheti, és akár mérlegfüggőséghez, vagy  mérleg-gyűlölethez vezethet. A függők naponta akár többször is ráállnak a mérlegre, reggel, étkezés edzés, vagy szaunázás előtt és után. Mások már régóta nem állnak mérlegre, mert nem akarnak szembesülni azzal, mennyit híztak az utolsó mérés óta (ami akár évekkel előbb is lehetett).

Milyen gyakran mérjük a testsúlyunkat? 

Mindegy, hogy naponta, hetente egyszer vagy kétszer, a lényeg az, hogy ne járjuk meg a mennyet vagy a poklot minden mérésnél. A többség ráadásul  nem tartja reálisnak a rá vonatkozó ideális testsúly értéket. A normális  vagy az alatti testsúlyúak általában magasnak találják, a súlyfelesleggel rendelkezők pedig elérhetetlenül alacsonynak tartják a rájuk vonatkozó ideális testsúlyt, viszont a fogyókúra tervezésekor a felesleg mértékétől függetlenül mégis a rájuk vonatkozó ideális testsúly alá szeretnének kerülni! Az irreális célkitűzés azonban a sikeres fogyókúra leggyakoribb akadálya.

Tudományos tény, hogy az aktuális testsúly önmagában alkalmatlan arra, hogy a test  tápláltsági, vagy egészségi állapotáról felvilágosítást adjon, ezért került bevezetésre a testtömeg index (BMI=Body Mass Index). Az orvosi gyakorlatban jelenleg a BMI alapján történik a tápláltsági kategóriába sorolás. A BMI kategóriák alapján történik például  a túlsúly és az elhízás elkülönítése egymástól, és a súlyossági fokozat megállapítása. Az ideális testsúlyhoz hasonlóan viszont a BMI sem alkalmas az alkati különbségek, vagy a test összetételének megítélésére” – hívja fel a figyelmet az obezitológus szakorvos.

Testösszetétel: az ideális testsúly mítosz lerombolása

“A testösszetétel ismerete segít annak megértésében, hogy akár változatlan testsúly mellett miért van szükség egyre nagyobb méretű ruhákra. A testösszetétel nagyon leegyszerűsített formában a test zsírtömegéről és a sovány testszövetek (izom, csont, szervek, vér stb.) tömegéről és ezek arányáról ad felvilágosítást, legtöbbször százalékos formában.

A testösszetétel meghatározás elengedhetetlen a tápláltsági állapot felmérésekor. Az elhízás ugyanis valójában a szervezetünkben található zsírszövet mennyiségének  túlzott növekedése, tehát a test elhájasodása! Ezért tehát romboljuk le magunkban az ideális testsúly mítoszát, és az egyszerű testsúly mérés helyett mindig vegyük figyelembe, és komplexitásukban értékeljük a BMI-t, a testösszetételünket és a körfogatainkat (pl. has-, vagy csípőkörfogat) is az aktuális tápláltsági állapotunk, vagy a fogyókúránk sikerének  megítélésekor!” – javasolja Dr. Gajdács Ágnes obezitológus szakorvos, testsúlygyógyász.

Forrás: FemCafe, MediFat, purecom