Amiről nem lehet eleget beszélni: a folyadékpótlás

Az Európai Hidratációs Intézet (EHI) ötödik alkalommal rendezte meg tudományos programmal egybekötött éves találkozóját, ezúttal Budapesten. 15 ország 140 külföldi és hazai szakértője előtt különösen nagy sikert aratott Dr. Falus András akadémikus, a Semmelweis Egyetem tanárának, a Genetikai-, Sejt és Immunbiológiai Intézet igazgatójának előadása, aki az emberi folyadékbevitel sejtszintű fontosságára, az immunrendszer működésére gyakorolt jótékony hatására mutatott rá. 

 Az Európai Hidratációs Intézet Budapesten tartotta meg éves konferenciáját. Az előadások számos aspektusból közelítették meg a megfelelő napi folyadékbevitel fontosságát, annak az egészségmegőrzésre, teljesítőképességre és jó közérzetre gyakorolt hatását. Egyebek mellett szó esett arról, hogy a megfelelő folyadékellátottság sokat javít az idősek egyensúlyi zavarain, ami hatékonyan megóvhatja őket az eleséstől, ami combnyak- vagy medencecsont-törésnél akár végzetes is lehet esetükben. A szabadidős tevékenységekkel járó megnövekedett folyadékigényről szóló előadás mellett, EHI ösztöndíjas, fiatal kutatók mutatták be vizsgálataik eredményét. A folyadékbevitel témában született legfrissebb kutatásokon és publikációkon kívül újszerűségével hatott Dr. Falus András akadémikus, egyetemi tanár előadása, aki a rendszerbiológia oldaláról közelítette meg a folyadékbevitel témakörét.

Még a csontjainkban is víz van

Amikor a megfelelő napi folyadékbevitel fontosságáról hallunk, a szakembereken kívül nem sokan gondolják át, hogy egy 70 kg-os ember szervezetében 42 liter víz van, ebből 28 liter a sejtjeinkben. Még a szilárd csontszövet víztartalma is 20%-on felüli. Nem beszélve a tüdőről, veséről, vérről, amelyek ennél jóval magasabb arányban tartalmaznak vizet (79-83 %). A hidratáltságnak, tehát a szervezet vízzel való megfelelő ellátásának óriási élettani jelentősége van akár a sejtek szintjén is. Szerepet játszik a testhőmérséklet szabályozásában és az egyik fő alkotóeleme a sejteknek, amelyekben bizonyos szempontból védő funkciót lát el. Ráadásul a víz oldószer, amin keresztül a vitaminok, ásványi anyagok eljutnak a szervezet egyes részeibe. Az immunrendszer működésére is komoly hatása van. A nem megfelelő folyadékellátottság esetén a szervezet például nehezebben áll ellen a vírusos fertőzéseknek. Nem véletlen, hogy műtét után infúziót szoktak adni a betegnek, többek között azért, hogy az effajta fertőzések kialakulásának kockázatát a folyadékbevitellel is csökkentsék.

Inni kell, de mennyit?

Azt már sokan tudják, hogy az ajánlott, átlagos napi folyadékbevitel mennyisége 2 liter a felnőtt nőknek és 2,5 liter a férfiaknak, amely mennyiség italokból és ételekből egyaránt származhat. Persze ez egyéntől, környezeti hatásoktól pl. külső hőmérséklet és a fizikai aktivitás mértékétől függően változhat. Nem kell azonban elbizonytalanodni, mert a megfelelő mennyiségű folyadékbevitelt viszonylag könnyű kontrollálni. A nap folyamán nagyjából 8 pohár folyadék egyenletesen elosztott elfogyasztása jó támpont lehet. Ennél is biztosabb visszajelzést ad a vizelet színe és gyakorisága. Amennyiben a vizelet sötét sárga és koncentrált, akkor biztosan folyadékpótlásra van szükség, ha pedig átlátszó és vízszínű, akkor átmenetileg nem kell több folyadékot inni.

A napi folyadékbevitelt nem csak vízzel lehet fedezni

A változatosság megkönnyíti az elegendő napi folyadékbevitelt, az ajánlott mennyiséget ugyanis nem kell feltétlenül csakis vízből fedezni.

A folyadékbevitel fő forrása a tiszta víz, de sok más ital, mint a gyümölcslevek, tej, szénsavas üdítők, kávé, tea, melyek víztartalma 85%-nál magasabb, szintén fontos folyadékforrások. A változatosság pedig serkentőleg hat a fogyasztásra. Ez különösen az olyan veszélyeztetett csoportok számára bír különös jelentőséggel, amelyek érzékenyebbek a kiszáradásra, így például a gyermekek vagy az idősek.

A lényeg, hogy a nap folyamán a táplálkozással bevitt italokból és ételekből származó víztartalom kiadja a több szakmai szervezet által a felnőtteknek javasolt 2-2,5 litert.

Forrás: