A váltakozó böjtölések előnyei 2. rész 2012-08-31 Diéta Megosztás: Tweet Michael Mosley felkértek arra, hogy készítsen egy dokumentumfilmet, amelyben magán próbálja ki, hogy mi történik, ha a rendes táplálkozási napok közé beiktat böjt napokat. Javító üzemmód A böjtölés hasznának az a magyarázata, hogy amikor a szervezet nem jut táplálékhoz, akkor a "növekedési üzemmódról" átáll a "javító üzemmódra". Ahogy az IGF-1 hormon szintje apad, a jelek szerint számos javító gén kapcsolódik be – mutatta ki a Dél-Kaliforniai Egyetemen dolgozó Valter Longo professzor. Az utóbbi években zajló étrendi vizsgálatok egyik területe a váltakozó napokon történő böjtölés, angol betűszóval az ADF. Ez az étkezési forma azt jelenti, hogy az egyik napon tetszés szerint táplálkozunk, a másikon nagy mértékben visszafogott, 600-nál kevesebb kalóriát tartalmazó étrendet tartunk be. Meglepő módon úgy tűnik, hogy egyáltalán nem számít, mit eszünk a nem böjtölő napokon. Krista Varady nyolc héten át követte két különböző, túlsúlyos betegekből álló csoport ADF-diétáját az Illinois-i Egyetemen. "Ha betartották a böjti napokat, a szív- és érbetegségi betegségek kockázata szempontjából közömbösnek tűnt, hogy a nem böjtös napokon alacsony- vagy magas zsírtartalmú ételeket fogyasztottak az érintettek" – magyarázta a BBC-nek. Michael Mosley úgy érezte, hogy nem lenne képes az ADF-előírások betartására, ezért a könnyebb, 5:2-es változatot választotta. Ennél a kúránál az ember öt napon át normálisan táplálkozik, két napon pedig nők esetében 500, férfiak esetében 600 kalóriát fogyaszt. A böjt sok esetben veszélyes lehet A szakíró kikísérletezte, hogy böjti napjain a legjobb étrend egy könnyű reggeli (rántotta, vékony sonkaszelet, sok fekete tea – összesen mintegy 300 kalória), sok víz és füvekből készült tea napközben, este pedig egy könnyű vacsora (roston sült hal sok zöldséggel). A táplálkozási napokon ugyanazt ette, amit máskor szokott, és nem érezte szükségét annak, hogy hozzátegyen. Öt héten át tartotta magát ehhez az étrendhez, ezalatt több mint hat kilót fogyott, és közben javult vérének cukor- és koleszterinszintje. Ebből arra következtetett, hogy ha képes lenne állandósítani ezt a táplálkozási gyakorlatot, jelentősen csökkenne annak kockázata, hogy olyan öregkori betegsége alakul ki nála, mint a rák vagy a diabétesz. A jelenlegi orvosi álláspont szerint a böjtölés előnyei nem bizonyíthatók, és amíg nem végeznek embereken több erre vonatkozó kísérletet, jobb naponta legalább 2000 kalóriát fogyasztani. Aki pedig tényleg böjtölésre adja a fejét, jobban teszi, ha szakklinikán vagy orvosi felügyelet alatt koplal, mivel a böjt sok esetben – például terhes asszonyoknál vagy orvosságot szedő cukorbetegeknél – veszélyes lehet. "Én szigorú felügyelet alatt álltam, és számomra az 5:2-es böjt meglepően könnyűnek tűnt. Szinte biztos vagyok abban, hogy ezután is megpróbálkozom vele, bár ritkábban. Akárcsak az evésben, a böjtölésben is a mérséklet az ajánlatos" – vonta le a tanulságot az önmagán kísérletező BBC-kommentátor. Forrás:
