Cukorbeteg? Így csökkentheti hatékonyan a szívbetegségek rizikóját

 A legtöbb 2-es típusú cukorbeteg nem kezeli a szívbetegségek rizikóját – áll egy friss amerikai felmérésben.

Az eredményekről, az összefüggésekről és a szívbetegségek megelőzéséről, kezeléséről dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus beszélt.

A 2-es típusú betegeknél jelentős a szív-érrendszeri betegségek kockázata

Azon 2-es típusú cukorbetegek közül, akik nincsenek szív-érrendszeri betegséggel diagnosztizálva, kevesebb, mint 20%-nak van egészséges vércukorszintje, vérnyomása, koleszterinszintje és dohányzásmentes életmódja. Ez egy friss amerikai felmérés eredménye, amelyről az American Heart Association szakmai lapjában, a Circulation-ben számoltak be.  

Fotó: 123rf.com


Ez a megdöbbentő adat annak fényében még jelentősebb, hogy Amerikában mintegy 34 millió 2-es típusú cukorbeteg él, akiknek szembe kellene nézniük a ténnyel, hogy körükben a rokkantság leggyakoribb oka és a vezető halálok is a szív-érrendszeri betegség. A 2-es típusú diabéteszes betegek közt kétszer valószínűbb a kardiológiai okok miatti halálozás – legyen annak konkrét oka szívinfarktus, stroke vagy szívelégtelenség -, mint a nem cukorbetegek közt.
A szakértők közt egyértelmű a következtetés: nem lehet eléggé hangsúlyozni a cukorbetegség és a szív-érrendszeri betegségek közti összefüggéseket és az életmód jelentőségét. A 2-es típusú cukorbetegeknél a legfontosabb cél a kockázat csökkentése: folyamatos ellenőrzés mellett csökkenteni kell a vércukorszintet, a vérnyomást és a koleszterinszintet, rendszeressé tenni a testmozgást, bevezetni a kiegyensúlyozott étrendet, fenntartani vagy visszaállítani az egészséges testsúlyt, kerülni a dohányzást, mérsékelni az alkoholfogyasztást, és nem utolsó sorban rendezni a mentális-pszichés problémákat.

Fotó: 123rf.com


Természetesen mindezek mellett a megfelelő gyógyszeres kezelés is segíthet a kockázat csökkentésben.  A cukorbetegeknek rendelhető GLP-1 receptor agonisták és az SGLT-2 gátlók például redukálhatják a szív-érrendszeri rizikót is.

Cukorbetegeknek szükséges a kardiológiai kontroll

A legfontosabb, hogy ha tisztában vagyunk vele, hogy több rizikófaktor is jelen van az életünkben, rendszeresen vegyünk részt kivizsgáláson. A megelőző kezelések és az életmódváltás ugyanis jelentősen csökkentheti a katasztrófa bekövetkezésének esélyét. A cukorbetegek kardiológiai ellenőrzése és kezelése pedig elengedhetetlen.
 – A cukorbetegség mellé igen gyakran társul magas vérnyomás, valamint emelkedett koleszterinszint és elhízás is. Az úgynevezett metabolikus szindróma minden egyes eleme összefügg egymással és többszörösére növeli a súlyos kockázatok esélyét – mondja Ferenczy doktor. – A folyamatok egyfajta ördögi kört indítanak be, tehát valahol mindenképpen közbe kell lépni, hogy elkerülhetőek legyenek a súlyos következmények, például a szív- és érrendszeri katasztrófák.

Bőrviszketést és vörös orcát is okozhat a cukorbetegség

A cukorbetegség ugyanakkora kockázat, mint egy lezajlott infarktus

A fenyegető következmények riasztóak, de jó hír, hogy a metabolikus szindróma minden elemét lehetőségünkben áll befolyásolni táplálkozással, mozgással, vagy ha szükséges, átmeneti vagy tartós gyógyszeres kezeléssel.
A 2-es típusú cukorbetegség ugyanakkora szív-érrendszeri kockázatot jelent egy szívinfarktus szempontjából, mint egy már lezajlott szívinfarktus. Vagyis egy szívinfarktust elszenvedett, de nem diabéteszes beteg kockázata ugyanakkora, mint egy diabéteszes, de infarktuson át nem esett beteg kockázata. Ez azt jelenti, hogy a diabéteszes betegeket is az infarktuson átesett betegekre vonatkozó szakmai protokollok alapján kell kezelni, a vérzsírok, a vércukor, a vérnyomás rendezésével – hangsúlyozza dr. Ferenczy Péter, a KardioKözpont kardiológusa, diabetológus. – A szívinfarktus, más szív-érrendszeri betegségek és az agyi katasztrófa kockázatát mindenképpen egy kivizsgálással érdemes felmérni, és ha szükséges, csökkenteni. A kardiológiai viziten túl érdemes elvégeztetni egy nagylabor vizsgálatot, egy nyugalmi- és egy terheléses EKG-t, egy szívultrahangot és egy arteriográfiás érállapot felmérést. Ezekre az eredményekre már szakszerű életmódbeli iránymutatás és szükség esetén orvosi kezelés épülhet.

Forrás: Kardioközpont