A mi főzelékünk… 2011-08-03 Diéta Megosztás: Tweet Bár a zöldség alapú egytálétel nem magyar találmány, ahogyan mi a főzeléket készítjük, úgy nem készíti senki! A rántással sűrített főzelék a 19. században jelent meg, azóta számtalan receptet és fortélyt ismerhettünk meg. A főzelék – bár első látásra egyszerű ételnek látszik – okozhat meglepetéseket, hiszen még a gyakorlott háziasszonyokon is kifoghat a sűrítés. Megoldás lehet a főzelék alap, amely minden esetben biztosítja a megfelelő állagot, így nem kell attól tartani, hogy leveses lesz, vagy éppen a kanál is megáll benne. Honnan ered a főzelék? A világ számos országában párolnak, főznek zöldségeket, de csak nálunk sűrítik rántással. Az első magyar szakácskönyvben, a Szakácsmesterségnek könyvetskéje-ben, melyet 1699-ben adott ki Misztótfalusi Kis Miklós, még név szerint nem szerepel a főzelék, de hozzá kísértetiesen hasonlító ételek már igen. Czifray István a Magyar Nemzeti Szakácskönyv 1840-es kiadásában viszont már külön fejezetet szentelt a főzelékeknek. Egyes források szerint a rántást az osztrákoktól vettük át, ám a zöldségekkel való felhasználása már magyar találmány. Főzelék, de hogyan? 1. Ha hagyományosan magyar rántással sűrítjük be a főzelékeket, akkor zsírt vagy olajat hevítünk fel, liszttel és pirospaprikával keverjük, fokhagymával vagy vöröshagymával ízesítjük. 2. Ha habarással készítjük, akkor tejjel vagy tejföllel kevert lisztet adunk a zöldségekhez. Az ezerarcú étel Az étel nagyszerűsége egyszerűségében rejlik, hiszen minden zöldségből elkészíthető, legyen az például frissen termett káposzta, burgonya, borsó vagy zöldbab. Bár a főzelék szezonja a nyár, hiszen ilyenkor a kert és a piac is friss zöldségekben bővelkedik, télen a konzerv vagy a mirelit zöldségek is megállják a helyüket. A feltét kiválasztásakor is nagy a választék: a vegetáriánusok tükörtojással, a húsimádók fasírozottal, pörkölttel vagy akár sült virslivel is feldobhatják kedvenc főzeléküket. Egészségfaktor „A zöldségekből készült ételek télen-nyáron hozzájárulnak az egészséges étrendhez, hiszen nem csak nélkülözhetetlen vitaminokat, ásványi anyagokat, de az emésztés szempontjából fontos rostokat is tartalmaznak. Ha a rántás helyett habarással, vagy más, zsiradékmentes megoldással, például liszthintéssel készül a főzelék, akkor az egész család számára tápláló ebéd kerül az asztalra” – tanácsolja Tóth Tímea, a Nestlé dietetikusa. Főzelék finomra hangolva A főzelék sűrítése gyakran nem sikerül tökéletesen, hol szinte megáll a fakanál a habart vagy rántással készített ételben, hol pedig jobban hasonlít egy zöldséglevesre, olyan hígra sikerül. A tökéletes állagot nehéz elérni, a próbálkozások közepette előfordul, hogy a rántással túl sok zsiradék vagy liszt kerül az ételbe, így elveszti egészséges mivoltát. Tudta-e… – hogy a kelkáposzta főzeléket népiesen pulutykának is nevezik? – hogy brokkoliból, karfiolból, kukoricából, az igazán vállalkozó szelleműek pedig csalánból is készíthetnek főzeléket? – hogy 100 g zöldborsó főzelék rántással 300 kcal, míg ha főzelék alappal készítjük, akkor csak 88? – hogy a kalóriaszegényebb rántás titka az, hogy először a lisztet pirítjuk meg, azután kimérve adunk csak hozzá maximum 1-1,5 evőkanálnyi olajat? – hogy sűríthetjük a főzeléket tejszínnel, joghurttal, vagy a zöldségek egy részének turmixolt püréjével is? – hogy ha konzerv zöldségből készít főzeléket, akkor a fűszerezésre különösen kell figyelni, hiszen már az így tartósított zöldségek is tartalmaznak sót? – hogy a pikáns ízek kedvelői a tök- vagy zöldbabfőzelékhez adhatnak egy kanál sárgabarack lekvárt, a zöldborsóhoz mentát, a spenóthoz pedig bazsalikomot? Forrás:
