Az ősi inka gabonafajtát, a quinoát (Chenopodium quinoa) tartják a jövő egészséges táplálékának.
Az inkák aranyaként is emlegetett quinoa lágyszárú, egynyári növényt, amely akár 2 méteres magasságig is megnő, négyezer éve termesztik az Andokban, hiszen jól tűri a szárazságot, és akár 4000 méteres magasságban is megterem.
Köleshez hasonló magjainak semleges íze van, s igen egészséges: különösen gazdag káliumban, magnéziumban, kalciumban, foszforban és vasban, ezenkívül B-vitaminokat, C- és E-vitamint, valamint karotint is tartalmaz.
Ami miatt azonban a legtöbben fogyasztják, az a magas fehérjetartalma. Az összes gabonák anyjaként tisztelt quinoát olyan becsben tartották az inkák, hogy évente hagyományosan a birodalom uralkodója vetette el az első magvakat.

Foto:123rf.com
A spanyol hódítók betiltották, mert pogány növénynek tartották, és arra kényszerítették az inkákat, hogy helyette búzát termesszenek. A gabonaféleség az utóbbi 10-15 évben kezd meghonosodni a nyugati konyhában.
“Egyedülálló tápanyag-összetétele miatt a quinoa a jövő élelmiszere” – hangsúlyozta Epifanio Murana, a quinoatermelők szövetségének vezetője. Ruben Ramiro Miranda, az Orurói Egyetem (Bolívia) kutatója pedig a növény egyedülálló élettani hatásaira hívja fel a figyelmet, ugyanis a quinoa segít megelőzni a gyulladásokat és a magas vérnyomás kialakulását.
Bolíviában az utóbbi években körübelül harmincezer tonna quinoát takarítottak be, azaz a globális termelés 46 százalékát állították elő. A második helyen Peru áll, amely a világ termelésének 42 százalékát adja, harmadik az Egyesült Államok 6 százalékos részesedéssel.
Forrás: https://napidoktor.hu/index
[…] szotyi szemek bővelkednek magnéziumban és rézben, emellett remek fehérjeforrást jelentenek a szervezet számára. Egyaránt hasznos a […]