Az ötévesek is belátják a pozitív gondolkodás előnyeit

Egy új kutatás szerint főleg a szülői mintán múlik, mennyire képes egy kisgyerek pozitívan állni a világ dolgaihoz. Azt pedig már az ötévesek is megértik, hogy a derűs gondolkodás és a jó közérzet összefüggésben állnak egymással.

A kutatásba kilencven gyermeket vontak be, akik életkora öt és tíz év között volt. Képeket mutattak nekik, amelyek hangulata lehetett pozitív (például egy új kisállat családba kerülése), negatív (például kifutott a tej) vagy semleges (például találkozás egy új tanárral).

A szereplők hangulatát egy hetes skálán mutatták be a gyerekeknek. A történetek előrehaladtával azonban némelyik hősnek váratlanul pozitív vagy negatív érzései támadtak az eseménnyel kapcsolatban, ami hatására más megvilágításban kezdték látni a helyzetet. A végén a kutatók arra kérték a gyerekeket, hogy ők osztályozzák a skálán a szereplők hangulatát, és véleményüket indokolják is meg. Emellett saját optimizmusuk felmérésére kérdőíveket is kitöltettek velük és szüleikkel.

Az eredmények azt mutatták, hogy már az ötévesek is képesek annak belátására, hogy a pozitív hozzáállás hatására javul az ember hangulata. Azt már nehezebben értették meg, hogy az olyan kellemetlenségek, mint például egy sérülés esetén hogyan javít mindez a közérzeten. A negatív helyzetekkel való megbirkózásban nagy szerepet játszott az, hogy ők maguk mennyire voltak optimisták.

7j63b7me3

Az életkor előrehaladtával egyre inkább megértették a gondolkodás és a hangulat közti összefüggést. A kutatók azt is megállapították, hogy a szülőknek a világhoz való hozzáállása nagymértékben befolyásolta gyermekeik gondolkodásmódját.

„Hogy egy gyerek mennyire képes felfogni a pozitív hozzáállás és a jó érzések közti összefüggést, az nem elsősorban attól függ, hogy ő maga mennyire optimista, hanem sokkal inkább attól, hogy a szülei mennyire azok” – mondta el a kutatás vezetője, Christi Bamford, a Jacksonville Egyetem munkatársa. „Röviden szólva a szülők mutathatják meg, hogyan nézzük mindig a dolgok jó oldalát.”

A tanulmány a Child Development című folyóirat legfrissebb számában jelent meg.

Forrás: