A leggyakoribb bőrbetegségek 2014-12-12 Blog, Kórkép Megosztás: Tweet A bőr betegségeit számos elv alapján lehet csoportosítani. Az egyik egyszerű csoportosítás: gyulladás, daganat, folt, színeltérés, a bőr állaga. Gyulladás: Gyulladással járhatnak például a baktérium-fertőzések, jellemző a gyulladás a pikkelysömörre, az allergiás betegségekre. Daganat: A daganat lehet jó- és rosszindulatú. A jóindulatúak közé tartoznak például a fibroma és az anyajegyek. A rosszindulatúak közül legismertebb a melanoma. Folt, színeltérés: Bár a foltos bőrbetegségek jó részében gyulladás mutatható ki szövettani vizsgálattal, most az egyszerűbb áttekinthetőség kedvéért ezeket külön csoportba vettük. Foltokat okoz például a vitiligo és a pityriasis versicolor. A bőr állaga: Ide soroljuk a bőr szárazságát, a túlzott zsírosságát és a ráncosodást. A száraz bőr hajlamot teremt számos bőrbetegség kialakulására, különösen jellemző az atópiás ekcémások száraz bőre. A bőr túlzott zsírossága a fénylő megjelenés miatt zavar sokakat. A ráncosodás egyrészt a korral jár, de külső hatások, főleg a napsugárzás is szerepet játszik benne. Bőrbetegségek fajtái: Pikkelysömör, psoriasis A pikkelysömör olyan nem fertőző, gyakran előforduló, krónikus és nem gyógyítható betegség, amely akkor alakul ki, amikor az immunrendszer hibás jelzéseinek következtében a bőrsejtek (a keratinociták) túl gyorsan, a szokásos 28-30 napos ciklus helyett 3-4 naponként regenerálódnak. Ezek a fölösleges bőrsejtek a bőr felszínén vörös, pikkelyszerű, hámlós és gyulladt kiütéseket hoznak létre, amelyek viszkethetnek, felszakadhatnak, vérezhetnek, és nagyon fájdalmasak lehetnek. Ezek a kiütések a bőrfelületen súlyos elváltozást okozhatnak, nemkívánatos tekinteteket vonzhatnak, és miattuk a pikkelysömörben szenvedő embereket számos hátrányos megkülönböztetés éri. A betegség általában az ízületeket, a végtagokat, a nemi szerveket és a fejbőrt támadja meg, de bármely testrészen előfordulhat, sőt az egész testre is kiterjedhet. A pikkelysömör különböző formái A pikkelysömörnek számos jól elkülöníthető típusát különböztetjük meg, amelyek nem csak megjelenési formájukban különböznek, hanem eltérő kezelést is tehetnek szükségessé. A bőr elváltozásával járó pikkelysömörfajták Foltos (plakkos) pikkelysömör (a pikkelysömör esetek 75-80%-a): Ez a pikkelysömör leggyakoribb formája. Ezt a fajtát kiálló, megvastagodott vörös bőrterületek jellemzik, amelyeket ezüstfehér hámlós réteg borít. Leggyakrabban a térden, könyökökön, fejbőrön, a fülek mögött, a keresztcsonton, a köldökön, a farpofák között és a nemi szervek tájékán jelenik meg. Pöttyös (guttate) pikkelysömör (az összes pikkelysömör eset 15-20%-a): A betegség ezen formája leggyakrabban gyermekekben fordul elő. Csepp alakú, nagyon vékony, változó átmérőjű pikkelyekből álló kiütések jellemzik, amelyek nagy része a törzsön és néha az arcon található. Pusztuláris pikkelysömör (az összes pikkelysömör eset 2%-a): A pikkelysömör nehezen kezelhető, ritkább formája, amely általában idősebb betegekben fordul elő. Megjelenhet új betegségként, vagy a plakkos pikkelysömör kiújulásaként. Jellemzője az elsősorban a kézen és a talpakon megvörösödött bőr. Eritrodermikus pikkelysömör (a pikkelysömör esetek 1-2%-a): Ezt a betegségtípust gyulladt kiütések jellemzik, amelyek a testfelület nagy részének vagy akár az egész testfelületnek a vörösödésével járnak együtt. Általában a krónikus plakkos pikkelysömörben szenvedő, ötven év körüli betegeknél alakul ki. A fejbőr pikkelysömöre (a pikkelysömör esetek kb. 50%-a): Ez plakk típusú pikkelysömör. A pikkelysömör vastagsága miatt nagyon nehezen kezelhető, mivel a szokásos krémek nehezen szívódnak fel. Inverz pikkelysömör: A pikkelysömör ezen fajtája általában testhajlatokban, ráncokban (pl. a hónaljban, az ágyékban, megereszkedett mellek alatt, és súlyosan elhízott személyek bőrhajlataiban) fordul elő. A kiütések általában simák és vörösek, de nem hámlanak.Seborrhoea A seborrhoea nem csak esztétikai probléma. “Viselőjének a látványon túl más kellemetlenségeket is okozhat. A betegség kialakulása alapvetően alkati tényezőktől, genetikai adottságoktól függ. A pubertáskor után mindkét nemnél egyaránt előfordulhat, de bizonyos tünetei főként a férfiak életét keseríti meg. A seborrhoeás elváltozások elsősorban az arc, a dekoltázs, a hát felső részére és a hajas fejbőr területére lokalizálódnak. A seborrhoeások egyébiránt hajlamosak a hajzsírosodásra, a hajkorpásodásra, időnként duzzadt pattanások jelennek meg a bőrükön, illetve kialakulhat náluk seborrhoeás dermatitis (bőrgyulladás) is. Ez utóbbi esetében az orr körül, a száj melletti redőben, a hajas fejbőr határán vagy a fejbőrön, a fülek mögött – férfiaknál az arcszőrzet területén – pirosas szélű, viszkető érzéssel párosuló gyulladás jön létre, melynek teteje sárgás színű és hámlik. Súlyosabb esetben a tünetek szóródhatnak, s megjelenhetnek a test más részén is. Atópiás dermatitisz, ekcéma, neurodermitis Az utóbbi években a csecsemők és kisgyerekek körében egyre növekvő számban jelentkező bőrbetegség az atópiás dermatitisz. Az atópiás dermatitisz veleszületett atópiás hajlamon alapuló, és számos környezeti tényező által befolyásolt krónikus betegség. A betegségre utaló jelek gyakran már a születés utáni első hónapok után észlelhetők. A tünetek gyerekeken és felnőtteken elsősorban az arc a könyök, térdhajlat és a nyak területére, valamint a comb belső felszínére, ill. testnyílások környékére lokalizálódnak. Csecsemőkön a típusos lokalizáció a hajas fejbőr és az arc. A betegség sok esetben álmatlansággal, erős viszketési rohamokkal kezdődik, és az esetek bizonyos százalékánál a felnőttkorban is megmarad, sőt a tünetek az idő múlásával súlyosbodhatnak, és növelik más allergiás betegségek, mint például az asztma rizikóját vagy súlyosságát. A tünetek fellobbanását számos provokáló tényező elősegítheti, melyek közül a poratkák, inhalatív és étel-allergének, klimatikus változások hatása a legismertebb. A provokáló tényező azonosítása nem mindig sikerül. A betegség okozta éjszakai álmatlanság, a kellemetlen viszketés az életminőséget nagymértékben befolyásolja, továbbá pszichés megterhelést és beilleszkedési zavarokat jelenthet a betegek számára. Gondot okoz a betegség krónikus volta miatt az állandó helyi kezelésekkel járó napi procedúra, a viszketés miatti éjszakai álmatlanság. A betegség fellángolását és fenntartását a fizikai megterhelés és emocionális stressz is befolyásolja. A gyermekek esetében a betegség tünetei (nyugtalanság, sírás, stb.) Akne vulgaris (akne, comedo, folliculitis, szőrtüszőgyulladás) A seborrhoeás bőr gyakori és súlyos szövődménye a szőrtüszők idült gyulladása. Az évekig elhúzódó, súlyos kozmetikai torzulással járó esetek komoly kezelési gondot jelentenek. Az akne vulgaris legkorábbi tünete a faggyúmirigyeket legnagyobb számban tartalmazó seborrhoeás bőrterületeken a comedók (mitesszerek) megjelenése. A comedo a szőrtüsző nyílását kitöltő szarumasszát, faggyút, szennyeződést tartalmazó dugasz, amely fekete és fehér színű lehet. Az akne vulgaris enyhe lefolyású alakjaiban legtöbbször csak comedoképződéssel találkozunk. A középsúlyos esetekben ezek helyén gennyes beolvadás keletkezhet. Ezek mellett lencsényi csomós beszűrődések alakulhatnak ki, amelyekben lezajló gyulladás után heg is visszamaradhat. Az egészen súlyos klinikai esetekben sokszor többszörös beolvadás, majd kifejlődő mély gyulladás jöhet létre, amelyek mellett sokszor borsónyi, babnyi faggyúciszták is előfordulhatnak. Enyhébb lefolyású akne vulgaris kezelésében döntő a helyi kezelés. A kezelés sokszor hónapokat is igénybe vehet. A súlyosabb esetekben belső antibiotikus kezelés is szükséges. A bőrbetegség kezelése a szakembertől és a betegtől egyaránt nagy türelmet kíván. Megfelelő együttműködés hiányában a kezelés legtöbbször eredménytelen marad. Forrás:
