Utazás előtt hat héttel oltassunk!

A külföldi utazás előtt hat héttel érdemes felkeresni az oltóközpontokat azoknak, akik a mediterrán, az ázsiai vagy az afrikai országok valamelyikébe utaznak – mondta el Jelenik Zsuzsanna főorvos pénteki budapesti sajtótájékoztatóján.

A szakember felhívta a figyelmet arra, hogy ezt az időt érdemes betartani, mert vannak oltások, amelyeknél ismétlésre is szükség van.

Az oltóközpontokban nem csak a különböző oltásokat adják be az utazóknak, hanem a célországról teljes körű egészségügyi, higiéniai felvilágosítást is adnak – tette hozzá a szakember.

Az ország 13 megyei oltóközpontjában – egy-két kivétellel – a világon elérhető valamennyi oltóanyag rendelkezésre áll.

Jelenik Zsuzsanna elmondta, a célországnak megfelelő oltás beadása előtt kikérdezik az utazót, hogy hová megy, milyen céllal és meddig lesz külföldön. Továbbá az aktuális egészségi állapotot is felmérik, hogy az utazónak van-e valamilyen krónikus betegsége, allergiája, és milyen gyógyszereket szed.

A nőknél rákérdeznek a várandós állapot lehetőségére is. Ez utóbbi azért fontos, mondta a szakember, mert például a sárgaláz ellen adott oltásban úgynevezett élő, gyengített vírus van, ami várandósoknak és immunhiányos betegségben szenvedőknek nem adható.

utazas1

Az Országos Epidemiológiai Központ Nemzetközi Utazás-egészségügyi Oltóközpont főorvosa elmondta, hogy az utóbbi években kedvelt úticél lett Kelet-Ázsia, Indonézia, a Fülöp-szigetek, valamint afrikai országok.

Magyarországon évente 12-18 ezer ember kap az oltóközpontokban oltást. A legjellemzőbbek a kötelező körbe tartozó oltások: a sárgaláz elleni védőoltás, ezenkívül a hepatitisz A, a tetanusz, a hastífusz és a szamárköhögés elleni oltás. Ez utóbbit azoknak is ajánlják, akik nem egzotikus országba utaznak – tette hozzá.

A legjellemzőbb reakciók az oltás helyén jelentkező bőrpír, esetleg gyenge izomlázszerű fájdalom. Az oltások átlagosan 6000 forintba kerülnek, a tetanusz oltás ennél olcsóbb, 2000 forint körül van. A legdrágább vakcina 15-16 ezer forint, ugyanakkor ezek általában sorozatoltások, és több évre adnak védettséget.

Jelenik Zsuzsanna kérdésre válaszolva elmondta: kevés adatuk van arról, hány ember tér haza betegen egy-egy útról, de a leggyakoribb a hasmenéses megbetegedés, és évi 10 alatt van a maláriás megbetegedések száma.

Forrás: