Röntgen évfordulója

Rohamosan fejlődés a képalkotó diagnosztikában, nyílt nap Röntgen halálának évfordulóján.

Az utóbbi évtizedekben rohamos fejlődésen mentek keresztül az orvosi képalkotó eljárások, amelyeket ma már a diagnosztika mellett a terápiában is egyre gyakrabban alkalmaznak, a leletek értelmezését azonban még mindig nem tudják elvégezni a számítógépek, ehhez képzett szakemberekre van szükség – mondta Szabó Endre radiológusa a Szegedi Tudományegyetemen Wilhelm Conrad Röntgen halálának évfordulóján rendezett nyílt napon.

Az Európai Radiológusok Társasága először idén hirdette meg a radiológia európai napját, ebből az alkalomból tizenkilenc ország radiológusai mutatták be munkájukat az érdeklődőknek.

Egy európai felmérés szerint a megkérdezett emberek közül a legtöbben a röntgensugárzást tartják az elmúlt évszázad legfontosabb találmányának. Az 1845-ben egy porosz kisvárosban született Röntgen – Nobel-díjas fizikus, gépészmérnök – felfedezése többek között az űrkutatás, a távközlés és az autóipar eredményei elől hódította el az első helyet.

shutterstock_3682011

Röntgen az 1800-as évek végén a Würzburgi Egyetemen a magyar Lénárd Fülöp által felfedezett kisülési csővel végzett kísérleteket, és az eszköz által keltett sugárzást vizsgálta. 1895 novemberében vette észre, hogy ha fényérzékeny lemezek közelében használja a csöveket – noha a kartonba csomagolt üveglapokhoz nem jut be semmilyen látható sugárzás – előhíváskor árnyék jelenik meg azokon.

A fizikus felismerte, hogy egy új fajta, az anyagon áthatoló sugárzásról van szó, amelyet első – 1896 elején megjelent – dolgozatában X-sugárnak nevezett el. Ugyanebben az évben a jelenségről már Budapesten is előadást tartottak a fizikai társulat rendezvényén, és gyorsan elkezdődött a felfedezés gyakorlati alkalmazása is, elsősorban az orvosi képalkotó diagnosztikában.

A korszakalkotó eredmény tudományos elismerése sem maradt el, az első fizikai Nobel-díjat Röntgen kapta meg 1901-ben. A tudós a díjjal járó pénzjutalmat egyetemének ajánlotta föl, és találmányát sem védte le szabadalommal, mert úgy gondolta, hogy azt mindenki számára elérhetővé kell tenni.

shutterstock_65825056

A képalkotó diagnosztika területén elért tudományos eredményért még két alkalommal ítélték oda a Nobel-díjat: 1979-ben Allan M. Cormack és Godfrey N. Hounsfield kapták a komputertomográfia (CT) kifejlesztésért, nyolc éve pedig Paul C. Lauterburt és Sir Peter Mansfieldet jutalmazták a magmágneses rezonancia orvosi alkalmazásáért.

A radiológus tájékoztatása szerint Magyarországon viszonylag hamar elkezdődött a röntgensugárzás orvosi alkalmazása. A mai CT-berendezések egy korai elődjének tekinthető transzverzális tomográfia is egy hazai szakember, Grossmann Gusztáv nevéhez fűződik. A magyar fizikus által megalkotott szerkezetben a pácienst egy székre ültették, előtte forgott egy film, háta mögött röntgencső, és így készítettek róla rétegfelvételeket.

A számítógépek megjelenésével a röntgenfelvételek alapján ma már színes, háromdimenziós képek készíthetők, amelyek nagyban megkönnyítik a leletek értelmezését.

shutterstock_112304862

Az új technológiák megjelenése mellett az elmúlt évtizedekben a hagyományos röntgendiagnosztika is óriási fejlődésen ment keresztül, rendkívül részletgazdag felvételeket lehet készíteni. Az emlő röntgenvizsgálata, a mammográfia során akár egy centiméternél kisebb daganatos elváltozásokat is ki lehet mutatni.

A diagnosztika mellett a terápia során is egyre komolyabb a képalkotó eljárások szerepe. Komputertomográf irányításával például egy tűvel is vehető szövettani minta, amely alapján megtervezhető egy daganatos páciens személyre szóló kezelése. Az olyan rendkívül rossz állapotú betegeknél, akik szervezete nem bírna ki egy altatással járó műtétet, alkalmazható az az eljárás, amikor szintén CT segítségével tűt vezetnek a daganatba, majd hőkezeléssel, fagyasztással vagy rádiófrekvenciás eljárással pusztítják el a rákos sejteket, de nagy dózisú gyógyszer is bejuttatható ezzel a módszerrel.

A képalkotó eljárások megkerülhetetlen eszközévé váltak a diagnosztikának, rendkívül fontos azonban a különböző szakterületek szoros együttműködése. A radiológus és a klinikai orvos csak együtt tudja kideríteni, hogy a felvételen csupán szürke foltként látható eltérés pontosan mit is jelent, vérzés, daganat, gyulladás vagy veleszületett rendellenesség – magyarázta Szabó Endre.

Forrás: