Mitől alszunk el?

Az alvás az egyik leghétköznapibb dolog, maga a folyamat mégis számos rejtélyt tartalmaz. Noha mindannyian minden este alszunk, senki nem tudja megmondani, hogyan alszunk el.

Mikor alszunk el?

Még az idegtudományok szakértői sem  derítették fel pontosan annak mechanizmusát, hogy az agy az ébrenlét állapotából hogyan kerül át a tudattalan alvás állapotába, friss kutatások azonban rávilágítottak, hogy az átmenet inkább fokozatos, és nem hasonlít arra, amikor például lekapcsoljuk a villanyt.

A St. Louis-i Washington Egyetem idegtudósai kifejtették, hogy az alvást megelőző állapotban az agyhullámok alfa-aktivitást mutatnak. Amint azt Linda Larson-Prior és munkatársai kifejtették, ez az a szakasz, amikor az agy fokozatosan kikapcsolja a külvilágot. Ezután érkezünk el az alvás első fázisához, amely során az agyullámok lelassulnak, és alfából átváltanak théta-aktivitásba, de rövid időszakokra még visszaválthatnak alfába. Ilyenkor rövid pillanatokra felrezzenünk, és úgy érzékeljük, hogy ébren vagyunk.

Scott Campbell, a Weill Cornell Egyetem Orvosi Kara Emberi Kronobiológiai Laboratóriumának igazgatója elmondta, hogy az egyes szakasz során felébresztett embereknek csupán tíz százaléka véli úgy, hogy már aludt. Olyan ez, mint amikor egy film közben elszendergünk, majd felriadunk. Mivel egyes jelenetekre még visszaemlékezünk – melyeket az alfa aktivitásba visszakerülve érzékeltünk -, könnyen azt hisszük, nem is aludtunk el.

A következő, második szakasz során az alfa-aktivitás megszűnik. Ezt a szakaszt valamennyi idegtudós alvásnak nevezi már, noha az ember még mindig nem érzékeli annak. Az ebből az állapotból felébresztettek negyven százaléka vélte úgy, hogy nem audt el. Ezután jutunk el a hármas és négyes alvásszakaszba, amit mélyalvásnak, vagy delta-aktivitásnak is neveznek a szakemberek. Az ebből a szakaszból felébresztetteknek már 90 százaléka úgy nyilatkozott, hogy aludt, vagyis itt már valóban megtörtént az átváltás. Ezután jutunk el az utolsó, ötödik szakaszba, amely a REM-alvás. Ebben a szakaszban jelennek meg az álmok is.

Nem ritka, amikor a pajzsmirigy működési zavara teszi tönkre az éjszakákat, de sokszor pszichés ok áll a hátterében. Az alvászavarok igen gyakori problémának számítanak, melyek nagyban kihatnak az illető mindennapjaira.

Nyugtalan alvás? – A pajzsmirigy lehet a hibás

Az elalvás sokak számára jelent gondot, és többnyire minél jobban koncentrálunk arra, hogy elaludjunk, annál nehezebben megy, az álmatlanságban szenvedők pedig már oly mértékben aggódnak amiatt, hogy esetleg nem tudnak elaludni, és másnap kimerültek lesznek, hogy végül ez akadályozza meg őket az elalvásban.

Forrás: https://napidoktor.hu/index