Fájdalmas fülbetegségek és gyógymódjaik

A mindennapi gyakorlatban fülfájást leggyakrabban természetesen a fül betegségei okoznak, melyek típusuktól függően kezelendőek.

1., A dobhártya saját betegsége:

A myringitis bullosának nincs közismert magyar neve, hólyagos dobhártyagyulladást jelent. Gyermekekben gyakori betegség, de szinte teljesen hiányzik a köztudatból, az orvosiból is. Kezelésében a helyi fájdalomcsillapításnak kettős szerepe van: a fájdalomcsillapító fülcsepp részben érzésteleníti a dobhártyát, másrészt (ozmotikusan) lelohasztja a hólyagot.

2., A dobhártyán kívül lévő külső hallójárat gyulladása:

A fülkagylótól a dobhártyáig vezető cső a külső hallójárat, melynek gyulladása lényegében egy bőrbetegség speciális helyen. Szinte mindig a fülbe jutott víz váltja ki olyan módon, hogy fellazítja a csontos hallójáratot bélelő vékony bőrt, melybe így behatolnak a normális körülmények között is ott élő baktériumok. Nagyon fájdalmas állapot lehet, de jelentkezhet elhúzódó formában is, főleg éjjeli fájdalmakat okozva.

Kezelése általában antibiotikumot és (erős gyulladáscsökkentő) szteroidot tartalmazó fülcseppel történik. A még ma is kiterjedten alkalmazott naponta váltott (Burow-)csík elavult kezelés, hatása gyengébb, ráadásul naponkénti megjelenést tesz szükségessé a rendelőben.

A hallójáratban dugulásérzés mellett gyengébb vagy erősebb fájdalmat okozhat egyszerű fülzsírdugó is, melyet szakembernek kell eltávolítania.

3., A dobhártyán belül lévő középfül betegségének fajtái:

a., a középfülben uralkodó negatív nyomás.

A középfül (=dobüreg) a dobhártyán belül lévő légtartalmú üreg, melyben a hallócsontok rezgése vezeti át a hangot a belsőfül határáig. Az első hallócsont a dobhártyába simul, vele együtt mozog. Az üregben lévő levegő a nyálkahártyán át lassan felszívódik, ami az üregben csökkent nyomást okozna, ha a fülkürtnek nevezett vezetéken át az orrgaratból a levegő nem pótlódna.Ha ez a fülkürt valamely ok miatt nem képes a felszívódó levegőt pótló buborékok átengedésére, a dobüregi nyomás alatta marad a környezeti levegő nyomásának. A dobhártya két oldalán uralkodó nyomás különbözősége miatt a hártya benyomódik (behúzódott dobhártya), feszül, ami fájdalmat, illetve enyhe halláscsökkenést okoz. Ez a halláscsökkenés dugultságérzést okoz.

Másrészt a dobüreg belső oldalán, a közép- és belsőfül határán lévő hártyák elmozdulása a belsőfülben keletkező fülzúgást és szédülést is okozhat.

Ez a csökkent nyomás felnőttekben és gyermekekben is – nem teljesen tisztázott módon – oda vezethet, hogy a dobüregbe folyadék lép ki a nyálkahártyából, ami a gyógyulást lassíthatja. (Ez a savós középfülgyulladás egyik fajtája.)

A kezelés célja, hogy helyreállítsuk a fülkürt működését. Ez akkor következik be, ha meggyógyul az orr, az orrmelléküregek és az orrgarat által alkotott egység.

b., vírusfertőzés támadja meg a középfület.

A középfül vírusos megbetegedését heveny savós vagy akut szerózus középfülgyulladásnak nevezzük. (Otitis media serosa acuta) Ilyenkor a középfülben genny nincs, a dobhártya vékony, de vörös. Ez a betegség nagyon fájdalmas is lehet, mégsem igényel antibiotikus kezelést, csak intenzív fájdalomcsillapítást.Nemritkán azonban a vírus által legyengített szervezetben (fülben) második fázisban (esetleg órák alatt) baktériumok telepednek meg és gennyes gyulladást okoznak. A kettő elkülönítése gyakorlatot igényel. Ennek hiányából fakad az a – hazánkban még nem nagyon elterjedt – vélemény, hogy a középfülgyulladást nem kell antibiotikummal kezelni.

Akut savós fülgyulladás kialakulhat fertőzés nélkül is, ha a fülben alacsony a levegő nyomása.

c., baktériumfertőzés támadja meg a középfület:

A mindenki által legismertebb gyermekkori fülbetegség a gennyes középfülgyulladás, az otitis media acuta purulenta, felnőttekben nagyon ritka.

Kialakulásának lényege, hogy gennykeltő baktérium támadja meg a középfület. Rövid idő alatt a dobüregben (középfülben) genny keletkezik, és a dobhártyán is jellegzetes változások lépnek fel. Ez a betegség általában nagyon fájdalmas, különösen akkor, ha a genny nyomása a dobhártyát kifelé feszíti. Ezt hívjuk elődomborodó dobhártyának. Ha nagyon gyors a lefolyás, vagy elhúzódik a segítség, a genny a dobhártyán keletkező lyukon át a hallójáratba juthat, ("kifakad a fül").

A szervezetben kialakuló gennyes elváltozásokat antibiotikumokkal kezeljük. Így van ez a füllel is, nagyon ritka kivételektől eltekintve. Sajnos a magyar fül-orr-gégészeti szakma – bár más területeken (főleg a nagyműtétek) – világszínvonalú, a mindennapi, fertőzéses eredetű betegségek kezelése területén nem követte az utóbbi néhány évtized szakmai fejlődését, még ma is sebészeti módszerekkel harcol ott, ahol szájon át bevehető (vagy helyileg alkalmazható) gyógyszerekkel gyors és teljes gyógyulást lehet elérni. Természetesen korrekt antibiotikum-választásra, megfelelő adagolásra és kezelési időtartamra van szükség. Ha ez megvalósul, a dobhártya felszúrására nincs szükség, ahogy ez tőlünk nyugatra soha nem is történik meg ebben a betegségben.

Visszatérő (recidiváló) gennyes középfülgyulladás oka legtöbbször a krónikus (idült) savós (serosus, szerózus) középfülgyulladás.

Forrás: