A vállfájdalom – alsó korhatár nélkül

Kevéssé ismert, hogy a minden irányba mozgó vállízületünk az az ízület, amely a leggyakrabban ficamodik. Ha komolyan sérült a vállunk az éjszakai pihenéstől nagy valószínűséggel elbúcsúzhatunk, legalábbis egy időre.

Így karácsony körül egy erősebb vállfájdalom biztosan megnehezíti a fenyőfadíszítést, különösen, ha nyújtózkodni szeretnénk. Ha a panaszok a gondos ápolás ellenére sem szűnnek meg véglegesen, hanem időről időre kiújulnak, akkor gyakran már nem elég a kezelés. Magyarországon mindössze néhány éve létezik az a precíziós, a váll műtéteihez alkalmas eszköz (arthroszkóp), amellyel a vállsebészek képesek olyan helyreállító műtéteket végezni a betegeken, amelyek után valóban fájdalommentesen élhetik tovább az életüket. Márpedig a vállfájdalom nem korhoz kötött!

Életkorok szerint különböző gondok jelentkezhetnek. A 20-30 éves kor közötti sportolóknál, a különböző porcsérülések és ficamok fordulnak elő a legnagyobb számban. 40-50 év között az úgynevezett ütődéses szindróma és a krónikus gyulladás miatt az ízületek körül kialakult fokozódó meszesedések a leggyakoribb problémák. Míg 50 év felett többször fordul elő izomszakadás, amely szintén vállfájdalommal és mozgásbeszűkülésekkel társul.

Okozhatja a válltáji panaszokat egy krónikus gyulladás, vagy egy egyszerű ficam, amelyekre eddig szinte csak egyféle, tünetkezelő megoldást – főként szteroidinjekciós gyógymódot – tudott javasolni az orvos. Ez azonban hosszútávon akár károsíthatja is az ízületeket.
Dr. Gloviczki Balázs, a Róbert Károly Klinika vállsebésze úgy véli, akinek már sérült a válla (sport, vagy egyéb baleset következtében) az pontosan tudja, hogy komoly sérülés esetén az éjszakai pihenésről szó sem lehet.

– A váll három, egymással rendkívül szoros harmóniában működő külön ízületből áll, amely úgy alkot egy egységet – mint mellkasfal, lapocka, felkarcsont, hogy közben az inak, izmok, ízületi szalagok, csontok, porcok, tapadások, ízesülések, függesztések, kapcsolódások precízen illeszkedve mozgatják – gyakorlatilag minden irányba – a felső végtagjainkat – kezdi magyarázni szemléletesen Gloviczki doktor. S bár a vállban ízületi kopás ritkábban jön létre – ez inkább a térdben vagy a csípőben alakul ki, mert a váll nem tartozik a teherviselő ízületek közé -, a helyben kialakult belső elváltozások mégis megkeseríthetik a mindennapokat – mondja beleérzően. Vállficam esetén, a sérülés hatására gyakran a felkar „fejét” az ízületi tokon kívül lehet tapintani úgy, mint egy fájdalmas duzzanatot. A beteg a karját nem tudja mozdítani, főleg a fájdalom miatt, illetve a ficamot sem tudja helyrerakni, ezért szükséges az orvosi segítség. Az érintett felső végtag zsibbadása is kialakulhat. A sérülés megoldása az első ficam után gyakran már fiatal korban is az úgynevezett arthroszkópos stabilizálás, egy csonttá alakuló, horgonycsavarral, mert a következő ficam esélye minden ficam után hatványozottan nő, a harmadik után szinte 100 százalék (!) – mondja határozottan Dr. Gloviczki Balázs.

Az utóbbi egy-két évben már Magyarországon is kezdik rutinszerűen alkalmazni az említett arthroszkópos vállműtéteket. Az eljárás a vállak gyógyítására valóban nem régi. A műtét során minimális bőrmetszéssel, az izmok leválasztása nélkül juttatják be az arthroszkópot egy kis nyíláson keresztül a vállízületbe. A rendkívül precíz műtéti beavatkozás során, a műszer végén lévő apró kamera segítségével az egész váll állapotát fel tudják mérni és pontosan meg tudják keresni az okot, ami a vállgondot előidézi. Magyarországon csak néhány éve használják ezt a műtéti eljárást. Mára azonban a fejlesztések ott tartanak, hogy olyan betegbarát implantátumokat is sikerült kifejleszteni, amelyek gyakorlatilag úgy épülnek be a szervezetbe, hogy egyrészt felszívódnak, vagy csonttá alakulnak – mint az említett horgonycsavar – így például egy leszakadt szalag vagy izom, ízület a vállban a helyére téve, a gyógyulás után tökéletes állapotot képes előidézni.
Gyakran gond azonban – mondja Dr. Gloviczki Balázs, a Róbert Károly Klinika sebésze – hogy a betegek nagy része nem jut el a szakorvoshoz a vállproblémájával.

A váll ízületeinek gyulladásai, elváltozásai nyomán kialakult vállfájdalom azonban, ahogy életkor szerint már emlegettük, többféle lehet:
Az úgynevezett ütődéses (impingement) szindróma során a fájdalom általában fokozatosan kezdődik, majd a fizikai aktivitással párhuzamosan nő. Először a fájdalom jelentkezhet úgy, hogy a felkar fölött egy duzzanat alakul ki, amely igen fájdalmas, ezért a beteg igyekszik elkerülni a kar mozgatását. Sérültek lehetnek a váll forgatásában részvevő izmok és inak és gyulladásban lehetnek a körülöttük lévő úgynevezett „nyáktömlők”. Súlyosabb esetben, vagy ha nem történik megfelelő, gyakran sebészi beavatkozás az ín szakadása is bekövetkezhet. Ha a gyulladás krónikussá válik, az ín tapadásánál mészlerakódások jönnek létre. A vállfájdalom bizonyos időnként előjön, majd magától megszűnik. A beteg életét vissza-visszatérő erős fájdalom nehezíti meg. A probléma sebészi megoldása egy egyszerű arthroszkópos tisztítás, ínszakadás esetén ugyancsak ennek a technikának a segítségével az ín visszaültetése a már említett csonttá alakuló horgonycsavar segítségével.

A befagyott váll szindróma igen kellemetlen betegség, amely erős vállfájdalommal indul, de a fájdalom pontos helyét nehezen határozza meg a beteg. Később a mozgások beszűkülnek, a váll mozgatására erős fájdalom jelentkezik, amely éjszaka fokozódik. A beteg elkeseredhet, mert a folyamat egy „ördögi körhöz” hasonlatos. A fájdalom miatt ugyanis egyre kevesebbet mozgatja a páciens a karját, így szinte biztos, hogy a váll körüli izmok még inkább elveszthetik rugalmasságukat. Amennyiben a gyógytorna nem segít a panaszokon, egy egyszerű arthroszkópos tokfelszabadítással a betegség gyógyulása jelentősen javítható. Ha a felső végtag fájdalom a nyaki gerinctől indul, az lesugárzik a lapockákhoz, majd a váll hátsó oldalán a felkarba. Többnyire csak a felkarig terjed, de lesugározhat a kézujjakig is. A fájdalmat a fej és a felső végtagok mozgatása fokozza. Járhat zsibbadással, de gyakori az ujjak duzzanata is, amely felkelés után egy-két órával megszűnik.

Forrás: