Hírvivők a szervezetünkben: a neurotranszmitterek

Agyunk működése bonyolult és nagyon érdekes – igen nagy szerepe van testi funkcióink megfelelő működésében a neurotranszmittereknek. De mik is ezek?

Agyunk felelős szinte mindenért, ami életünkben történik. Ám csak összetett kémiai környezetben képes működni – neuronokra és neurotranszmitterekre is szüksége van. De mi is a neuron? Idegsejt, az idegrendszer alapvető építőeleme. Hasonló a többi sejthez számos szempontból, de van egy kulcsfontosságú különbség közöttük. A neuronok feladata az információ szállítása a testben. Ezek az idegsejtek felelősek az információ-kommunikációért kémiai és elektromos formában is. Számos különböző típusuk van, melyek külön feladatokat látnak el az emberi testben.

A szenzoros neuronok a szenzoros receptor sejtektől viszik az információt az agyhoz. A motor neuronok az agyból szállítják az információt az izmokhoz. Az interneuronok a neuronok közötti kommunikációért felelősek.

Miben hasonlítanak más sejtekhez?

A neuronok és más sejtek is tartalmaznak magot, amely genetikai információkat hordoz. Membránnal vannak körülvéve, amely védi a sejtet. A sejtszervek mindkét sejt típusnál tartalmaznak sejt-organellumokat, amelyek támogatják a sejt életét: a mitokondriumot, Golgi készülékeket és citoplazmát.

agy30

A különbségek, amelyek a neuronokat speciálissá teszik:

A többi sejttől eltérően a neuronok termelődése nem sokkal a születés után megáll. Ezért a test bizonyos részein több lehet születéskor, mint az élet későbbi szakaszában: a neuronok elpusztulnak, de nem termelődnek újak. Ugyanakkor új összeköttetések jönnek létre közöttük életünk folyamán. A neuoronoknak van membránjuk, melynek feladata az információk küldése más sejteknek. Az axonok és dendritek arra lettek specializálva, hogy továbbítsák és fogadják az információkat. A sejtek közti kapcsolatot nevezzük szinapszisnak. A neuronok szabadítják fel a neuritranszmittereket ezekben a szinapszisokban, hogy más neuronokkal kommunikáljanak.

A neuron struktúrája

A neuronnak három fő része van, a dendritek, a sejttest és az axon. A neuronok mérete, formája változó, a funkciójától és a szerepétől függően. Néhány neuronnak kevés dendritikus ága van, mások igen elágazóak, ezek nagy mennyiségű információ fogadására alkalmasak. Egyes neuronoknak rövid axonjaik vannak, másoknak pedig hosszúak. A leghosszabb egyébként az emberi testben három láb hosszúságú.

Hogy továbbítanak a fogadnak a neuronok információkat?

Szállítaniuk kell azokat neuronon belül és egyik neurontól a másikig is. Ehhez elektromos jeleket és kémiai üzeneteket is használnak. A neuronok dendritjei az üzenetet szenzoros receptorokból vagy egyéb idegsejtekből kapják. Az információt ezután továbbadják a sejttestnek és az axonnak. Amikor megérkezik az axonhoz, végighalad rajta elektromos jel formájában.

neuron_480

A szinapszisok kommunikációja

Ha egy elektromos impulzus elér az axonba, az információt végig kell vinni a szinaptikus résen keresztül, a szomszédos neuron dendritjeihez. Bizonyos esetekben a jel azonnal áthidalja a szakadékot a neuronok között és folytatja útját. Más esetekben a neurotranszmittereknek egyik neurontól a másikig kell küldenie az információt. A neurotranszmitterek kémiai hírvivők, melyek az axonterminálból szabadulnak ki, hogy átjussanak a szinaptikus résen, hogy elérjék más neuronok receptorjait. A visszavételi folyamat során azonban vissza is kerülhetnek az axonterminálba, illetve újrahasznosíthatóak lesznek később.

A neurotranszmitterek fajtái

Mindennapi működésünkhöz létfontosságúak a neurotranszmitterek. Nem tudni pontosan, mennyi van belőlük, a tudósok szerint több, mint száz ilyen kémiai hírvivő létezik. Milyen hatásai vannak a testünkre nézve? Mi történik, ha „keverednek” a bevett gyógyszerekkel, vagy betegek vagyunk?

Az alább felsoroltak csupán néhány a főbb neurotranszmitterek közül, ismert hatásaikkal és a rendellenességekkel, melyekkel kapcsolatba hozhatók: Az acetilkolin a memóriával, az izmokkal és a tanulással van összefüggésben. Hiánya az agyban az Alzheimer-kórhoz köthető. Az endorfinok az érzelmekhez és a fájdalomérzékeléshez kötődnek. A test endorfint szabadít fel a félelem vagy a trauma hatására.

Ezek a kémiai hírvivők az ópiátok hatásához hasonlóak, mint például morfin, de jelentősen erősebbek. A dopamin a kellemes érzésekkel és gondolatokkal áll összefüggésben. A Parkinson-kór egyike azoknak a betegségeknek, melyek a dopamin hiányához köthetők,míg a skizofrénia erős összefüggést mutat ezen kémiai hírvivő túlzott mennyiségével.

vid4u.init(480,360,’Yxu0FQQ9yi’,null,3);

Forrás: