Van, aki 30 métert se sétálhat – A hosszú Covid tüdő-, szív- és agyi szövődményei - 2. rész

A koronavírus-fertőzés hosszú Covid-tüneteket okozhat és több szervet érinthet – mutatott rá számos tanulmány a közelmúltban. A probléma mechanizmusainak és lehetséges kezeléseinek kutatása is javában tart.

Sajnos, nem újdonság, hogy a Covid-19 számos embernél hagy maga után problémákat. Az új koronavírus-fertőzés hosszú távú gondokat okozhat a tüdő kis légutaiban, még az enyhe fertőzésben szenvedőknél is. Az elhúzódó tünetek és szövődmények listája egyre nő – ezeket nevezik gyűjtőnéven hosszú Covid-nak. Leggyakoribb tünetei a légszomj, a fáradtság és az „agyi köd”. Egyes embereknél a panaszok közvetlenül a vírusfertőzés után, míg másoknál hetekkel vagy hónapokkal később jelentkeznek.

A hosszú Covid mechanizmusainak és lehetséges kezeléseinek kutatása folyamatban van; külön kutatócsoport vizsgálta például, hogy a koronavírus-fertőzés milyen hatással van az agyra, más kutatók pedig új kezeléseket tesztelnek a szívvel összefüggő tünetek kapcsán.

Cikkünk első részében a hosszú Covid és a tüdőkárosodásról volt szó. Lássuk azonban az idegrendszeri szövődményeket is.

Hosszú Covid és idegrendszeri szövődmények

Az agyi köd a hosszú Covid második leginkább jellemző tünete – ám nem az egyetlen neurológiai panasz, amelyet az emberek tapasztalnak.

A Northwestern Egyetem Feinberg Orvostudományi Karának kutatói 2021 márciusában tettek közzé egy tanulmányt, amely megállapította, hogy a hosszú Covid-ban szenvedők fejfájásról, zsibbadásról vagy bizsergésről, szaglás- és ízérzékelésük elvesztéséről, izomfájdalmakról, valamint szorongásról vagy depresszióról is beszámolnak.

“Az észlelt neurológiai szövődmények súlyossága változó” – szögezte le Barbara Hanson, PhD, a Northwestern Egyetem Feinbergi Orvostudományi Kar Ken & Ruth Davee Neurológiai Tanszékének kutatója. – „Vannak pácienseink, akiket súlyosan legyengítenek a tünetek, különösen a kognitívak” – mondta. – “Akadnak, akik nehézségekkel küzdenek az írás és az olvasás, a napi ütemterv betartása és a korábban könnyedén elvégzett tevékenységek terén. Olyanok is vannak, akik egy kissé fáradtnak érezhetik magukat. Noha ezek egy része kognitív tünet lehet, többnyire csak fáradtságként jelenik meg.”

A hosszú Covid egyéb tüneteihez hasonlóan a neurológiai szövődmények azoknál az embereknél fordulhatnak elő, akiknek kezdeti koronavírus-fertőzése viszonylag enyhe volt, vagyis nem kerültek kórházba. Barbara Hanson hozzátette, hogy a hosszú Covid megtapasztalása nem függ az akut fertőzés kezdetén jelentkező tünetektől.

Hanson és kollégái 2022 március elején adtak ki egy tanulmányt a Neurology: Neuroimmunology & Neuroinflammation folyóiratban, mely arra mutatott rá, hogy akiknél enyhe vagy közepesen súlyos volt a koronavírus lefolyása, pontosan ugyanolyan eredményeket értek el, mint a súlyosabb koronavírusban szenvedők, amikor kialakult náluk a hosszú Covid. Sőt, több tünetük volt és azt tapasztalták, hogy azok nem javulnak.

A tanulmány keretében a kutatók bizonyos, az agy egészségével kapcsolatos biomarkereket mértek – köztük olyanokat is, amelyek az idegsejtek károsodását jelzik. Egy másik biomarker a „gliasejtek” néven ismert támogató sejtek aktiválódását mutatja az agyban. Ezen sejtek száma a sclerosis multiplexben és más agyi betegségekben szenvedőknél megemelkedik. A kutatók kombinálták egymással a biomarker méréseket, hogy „neurogliális pontszámot” hozzanak létre.

A tanulmányban 64-en vettek részt: köztük kórházban kezelt koronavírusos emberek, akik encephalopathia néven ismert akut agyi zavarral küzdöttek; hosszú Covidban szenvedők, akik nem kerültek kórházba, valamint egészséges emberek a közösségből. A kutatók megállapították, hogy a neurogliális pontszám korrelált a szorongással a hosszú Coviddal küzdőknél – a szorongásos tünetekkel rendelkező emberek neurogliális pontszáma magasabb volt. Az összefüggés fennmaradt, amikor a szakemberek számításba vették a résztvevők korát, nemét és testtömeg-indexét és akkor is, amikor a kutatók különböző szorongásmérőket alkalmaztak.

Hanson szerint ez arra utal, hogy a kettő között „valódi kapcsolat” van. Vagyis, a hosszú Covidban szenvedők számára a tünetek nagyon is valóságosak. Ám mivel ez a probléma nem egy betegség, hanem számos különféle állapot, nehézségeik adódhatnak a pontos diagnózis felállításában.

“Bizonyos szinten megoldást jelenthetne, ha olyan biomarkerre mutatnak rá, amely korrelál a hosszú Covid tünetével, például a szorongással. Csakhogy a biomarkereket jelenleg nem használják a hosszú Covid tesztelésére, pedig ezek nyújtanak jobb betekintést a probléma egyik aspektusába” – mondta Barbara Hanson.

A cikket folytatjuk.