Tudod, mi az a slow?

Egyre többen érdeklődnek az ún. slow filozófia iránt, amelynek alapja a tudatosság, a nyitottság, az őszinteség, a közösség: Budapesten már nagyon sok követője van a 2012-ben alakult Slow Budapest mozgalomnak, a slow filozófia jegyében pedig már országszerte is egyre többen választják az ilyen típusú kikapcsolódást, a slow utazást.

Van egy történet egy japán fiúról, aki a nyolcvanas években Japán egyik legsikeresebbje volt: ennek megfelelően heti 90 órát dolgozott. A cég elismerése jeléül még további feladatokkal halmozta el. A fiatal férfi néhány évvel később, mindösszesen 26 évesen meghalt. Egy felmérés szerint a 13-24 éves korosztály napi 5 órát tölt átlagosan a közösségi médiában. A japánoknak már ekkor is volt erre egy szavuk, a karoshi, ami szó szerint azt jelenti: túlóra okozta halál.

Krajcsó Nellinek nem kellett Japánban születnie ahhoz, hogy a gyors tempót a munkahelyén viszonylag hamar felvegye, így már tizenévesként is folyamatosan be volt táblázva különböző sport és iskolai rendezvényekre, ez pedig később a munkahelyén is így volt. Az ebédjét – ahogyan iskolában a pad alatt – a munkahelyén az íróasztalánál ette meg, két állásban dolgozott, két diplomát csinált, három nyelvet tanult egyszerre.

Foto:123rf.com

A kommunikációs szakember életében a gyors munkatempó odáig fajult, hogy 26 éves korára a stressz fizikai jeleit tapasztalta magán. 2012-ben azonban elolvasott egy cikket, amely a slow mozgalomról szólt, ez pedig olyan hatással volt rá, hogy döntött: váltani, változtatni fog. 2001-óta minden harvardi diák megkapja a Slow down elnevezésű dokumentumot, amelyet az egyetem akkori dékánja készített: ezzel az volt a célja, hogy figyelmeztesse diákjait arra, hogy az üres percek nem azért vannak, hogy feltétlenül feltöltsük őket – többek között erről is beszélt Krajcsó Nelli.

„Teljesen megváltozott az életem azóta, amióta találkoztam ezzel a cikkel 2012 tavaszán. Elkezdtem lassítani a saját életemben. Életformát, munkahelyet váltottam, illetve elkezdtem meditálni, és a jóga, amit szintén a nyakamban és vállamban lévő stressz oldása céljából kezdtem el, még inkább az életem része lett. Változott a szociális hálóm is, az emberek körülöttem” – mesélte a hirado.hu-nak a Slow Budapest mozgalom alapítója.

Krajcsó Nelli most már többek között arra is odafigyel, hogyan és mit vásárol – a slow food mozgalom alapján. „Az egyszerűsítés jegyében tudatosan figyelek arra is, mennyit vagyok online”- mondta.

A slow filozófia alapja a tudatosság, a nyitottság, az őszinteség, a közösség. A mozgalom 1986-ban indult el Olaszországból, amikor egy olasz gasztroblogger, Carlo Petrini tiltakozott egy McDonald’s étterem megnyitása ellen a római Spanyol Lépcsőknél. Ekkor még csupán az étkezés, a slow food volt a mozgalom fókuszában, innen ered az elnevezés is: egy mozgalom, ami a fast (food) ellen lép fel.

Foto:123rf.com

A bankból a jógaórára

A Slow Budapest mozgalom jelenleg egy 15 fős önkéntes és egy 5-6 fős szakmai csapatból áll. A mozgalom nemrégiben készített egy felmérést, amelyet több mint 400-an töltöttek ki 14 országból. Ebből kiderült, hogy elsősorban nők érdeklődnek a slow témák iránt, leginkább a 30-as korosztály, Budapesten pedig a XIII. kerületben található a legnagyobb követőtáboruk. Sokakról elmondható a követők közül, hogy a bankszektorban, vagy valamilyen multinacionális vállalatnál dolgoznak, ugyanakkor az is kijelenthető, hogy már valamilyen szinten foglalkoznak a saját egészségükkel.

„Sok biciklis és jógás csatlakozik hozzánk, aminek én nagyon örülök, hiszen magam is az vagyok” – mondta Krajcsó Nelli.

Hagyjuk, hogy tes­tünk-lelkünk természetes és nyu­godt állapotba kerüljön; ez azonban nem is olyan könnyű, mint ahogyan az elsőre hallatszik! Nagyon nehéz kikapcsolni, még ha csak percekre is ­a mindennapi élet feszültségeit.

Lazítás és relaxálás – tudatos semmittevés

Nemzetközi lassítás

A slow mozgalom több területre is kiterjed, és számos országban virágzik már egy-egy ága, így például a design, a parenting, a travel, cities, living és food témakörök is egyre tágabb körben terjednek. A slow food mozgalom ugyan a nyolcvanas évek végén Olaszországból indult útjára, de a mozgalom pszichológiai, mentális hátterével csak a magyar mozgalom foglalkozik a világon. Krajcsó Nelli elmondta, hogy Carl Honoré, Londonban élő újságíróval is kapcsolatban állnak, akinek 2004-es könyve, az In Praise of Slowness (A lassúság dicsérete) mérföldkőnek számít a mozgalomban.

„Azonban amit csinálunk, az egy teljesen új fejlesztés. Természetesen inspirálódunk másoktól, de minden programunk egyedi elképzelések alapján alakult ki. Mi szerveztük meg például a világon az első slow hetet különböző partnerekkel, és készítettük el először Budapest slow térképét, és a termelői piac térképet” – mondta Krajcsó Nelli.

A Slow Budapest egy évvel ezelőtt indította el a Fenntartható Élet Programját, amely során fél éven át havonta 1 alkalommal csoportos tréningen keresztül segítik a lassítani vágyókat. Hamarosan indul a mindfulness tréning is, amely máris betelt, április 5-én pedig egy mindenki számára nyitott slow előadássorozat veszi kezdetét.

Foto:pixabay.com

Lassú szülők, lassú design, lassú munka

A slow mozgalomban egyes rendezvényeken a slow design alapján dekorálnak, ami a 4R fenntarthatósági alapelvére épül (reduce, reuse, recycle, és repair, magyar jelentése pedig: csökkents, használd újra, hasznosítsd újra, javítsd meg).

„A slow parenting és a slow at work nagyon érdekes és népszerű téma. A slow parenting arról szól, hogyan tudsz kiegyensúlyozott életet fenntartani szülőként úgy, hogy közben sok kimondatlan elvárás nehezedik rád, ami egyébként belőlünk és a környezetünkből is fakad. Érzékeny téma ez, nagyon sok cég ki is használja, hiszen a szülők a gyerekekre nem sajnálják a pénzt, a fogyasztói társadalomban szinte minden nap kiadnak valamilyen új játékot, amit meg kell venned. Ezen kívül ugyanúgy könnyebben költünk még az esküvő, a temetés és a nyaralás kapcsán is, így ezek is érzékeny témák a fogyasztás tekintetében” – fogalmazott.

A slow work Krajcsó Nelliék szerint szintén fontos téma, hiszen – mint mondta – a munkahelyünkön nem vagyunk a saját magunk urai, egy csapat részeként a céges kultúrához alkalmazkodva utasításokat kapunk, és ez bizony stresszes tud lenni, adódhatnak bizonyos kommunikációs félreértések is.

„Nagyon sokszor kerülünk egyfajta email ping-pong játékba a munkahelyen, hosszú meetingeken ülünk, nincs meg az a fajta munkatempó, amelyben elmélyülten tudunk dolgozni” – magyarázta.

Y-generáció: inkább a munkakörülmények fontosak, mint a pénz

A 2014-ben végzett felmérésük szerint az elmélyült munkavégzés, illetve az irreális határidők a legstresszesebb körülmények egy munkahelyen. A mozgalom megálmodója elmondta, bizonyított tény, hogy ma már egyre inkább az Y-generáció kerül vezető pozícióba, nekik azonban már nem feltétlenül a pénz jelent motivációt, mint a 10 évvel ezelőtti generációnak.

„Ma a munkaadónak nehezebb dolguk van, mert egy fiatal az állásinterjún nem csak arról érdeklődik, mennyi lesz a fizetésük, hanem arról is, milyen hatással lehetnek arra, hogy hogyan töltik el az idejüket, rugalmas-e a munkaidő, lehet-e otthonról dolgozni, és összeegyeztethető-e a magánélettel” – fogalmazott.

Foto:123rf.com

Krajcsó Nelli azt tanácsolja azoknak, akik lassítani szeretnének, hogy kezdjék azzal, hogy leülnek egyedül, csendben, zavartalanul, és gondolják át, mi az, amin szeretnének változtatni és lassítani az életükben, mi az, ami már felesleges.

1999 óta tartanak számon ún. lassú városokat is, olaszul Citta Slow-kat, amelyek olyan 50 000 lakos alatti települések, ahol a várostervezés az embert helyezi a középpontba parkok, minél több zöld terület és biciklis utak kialakításával. A mozgalom célja, hogy a városi lét tempóját emberléptékűre lassítsa, hogy a városlakók jobban megismerhessék a közvetlen környezetüket és a helyi értékeket, ezáltal magukénak érezzék a városukat és vigyáznak rá. Itthon Hódmezővásárhely lett az első lassú város 2010 szeptemberében.

Forrás: Hirado