Természetes tojásfestés, gyógynövényekkel

Régen a húsvéti tojások festésére növényeket használtak. A festéshez használt díszítő motívumok és színek, népi és vallási szimbólumokra épülnek, s tájegységenként is változóak. A tojások festésére általában az előző évben gyűjtött növényeket alkalmazták.

A tojásfestésre használt növények közül ma is a legismertebb a vöröshagyma héja.

A Budapesti Corvinus Egyetem Kertészettudományi Karán működő Gyógy- és Aromanövények Tanszék kutatói, a Traditional and Wild program keretében többek között az egyes gyógynövényekkel kapcsolatos tradicionális tudást, valamint az egyes növények hatóanyag-tartalmát vizsgálják. Kutatásaik tükrében lássuk, milyen növényeket használtak hagyományosan a húsvéti tojásfestés során!

Így készült a hagyományos húsvéti tojás: sárga, vörös, zöld!

A tiszta tojásokat először írták, vagyis mintát rajzoltak rá olvasztott viasszal, ezután következett a festés. Volt, ahol a megírt tojásokat sárgítóba tették, és azután festették. A tojás élénk színét alapozta meg a sárgító, melyet a festő rekettye virágából, a hagyma héjából, vagy a vadalmafa kérgéből nyertek úgy, hogy ezekhez timsót adtak.

Sárgát fest még az eperfalevél, a szőlőlevél és a sáfrányos szeklice virága. Vörös színű festőlé készült az együtt főzött nyírfalevélből, szurokfűhajtásból és vadalmafa-kéregből. Zöld színezéket a bürök szárából és a csalán leveléből állítottak elő, feketét pedig égerkéregből vagy gubacsból, rézgáliccal. Az elkészült hímes tojást végül szalonnabőrrel fényesítették.

Lila, zöld vagy fekete?

A bodza bogyójával és a festőmályvával kékeslila, erősen színező festékanyagot kaphatunk. Áztassuk a bodzabogyókat vagy a festőmályvát egy napra enyhén ecetes vízbe, majd főzzük fel, és szűrjük, azután a tojásokat ebben a lében főzzük meg!

Ha étkezési célra is készítjük a hímes tojásokat, a festéshez ne használjunk vegyszereket! Friss, fiatal csalánlevelekkel halványzöldet festhetünk, arra azonban ügyelnünk kell, hogy az így festett tojás erős napfényben könnyedén kifakul.

csalán

Fekete színt mézgás éger segítségével tudunk előállítani: kora tavasszal könnyű azonosítani ragadós hajtásai és kicsípett csúcsú levelei alapján. Vizes élőhelyeken találkozhatunk vele. Aprócska áltobozai kora tavasszal még az ágakon vannak.

Szerencsésebb tél elején szedni, erősebben fest; de még a tavasszal gyűjtött áltoboz is használható. Kérgét is használhatjuk fekete festőszín előállítására. A festőanyag elkészítése: a kérget úgy öntjük fel forró vízzel, hogy ellepje azt, majd két napig hagyjuk állni.

Azután felfőzzük, vasgálicot adunk hozzá. Kevergetve főzzük tovább, majd szűrjük, és a még meleg lébe tesszük a tojásokat. A vadkörtefa kéreg barna színt biztosít; ám ha vadalmafa kérgével együtt főzzük, vöröses árnyalatot varázsolhatunk a tojásokra.

Elkészítése egyszerű: egy hétig áztatjuk a kérget, ezután egy óra hosszat főzzük, majd timsót keverve hozzá, főzzük benne a tojásokat. Timsót beszerezhetünk akár fodrászkellékesnél, kreatívboltban, vagy festékáruházban is. A felsorolt növényi anyagokhoz könnyen hozzájuthatunk, akár gyűjtéssel is. Vigyázzunk, hogy szabályszerűen szedjük, amire szükségünk van!

Néhány alapvető szabály!

• Ne törjünk le túl nagy ágakat, vagy húzzuk ki az egész növényt, ha nem használjuk föl!

• Kérget élő fáról soha ne hántsunk!

• Igyekezzünk a fakitermeléseket kihasználni; ami ebből megmarad, számunkra bőven elég lesz egy évre!

Háttérinformáció

Az adatok, információk forrása a Corvinus Egyetem Kertészettudományi karának Gyógy- és Aromanövények Tanszéke. Az adatokat tudományos igényességgel állították össze a tanszék munkatársai. Az információk begyűjtését és a háttérkutatásokat a Central Europe program keretében, az ERDF társfinanszírozásával folyó Traditional and Wild projekt biztosítja.

Forrás: https://napidoktor.hu/index