Mi az oka? - Jóval több magyar oltott fertőződik meg, mint amerikai

Régóta várt adatok kaptak nyilvánosságot a múlt héten a koronavírus elleni vakcinák magyarországi hatékonyságáról. Azzal együtt, hogy ezek is demonstrálják az oltások hasznát a járvány elleni küzdelemben, szembetűnő, hogy a magyar adatok alapján a vakcinák jóval kisebb mértékben csökkentik a megfertőződés és a halálozás kockázatát, mint ami az amerikai adatokból látszik.

Ebben a cikkben végigvesszük, mit lehet tudni ennek a különbségnek az okáról. Kiderül többek között, hogy

a friss magyar adatok alapján itthon az oltottak kisebb eséllyel kerülik el a fertőzést és a halálozást, mint az Egyesült Államokban;
tavaszi magyar adatok alapján úgy tűnt, hogy kizárható, hogy ez a különbség a két országban használt eltérő vakcinákra lenne visszavezethető, de ezekről az adatokról kiderült, hogy a közzétett formában használhatatlanok voltak;
ősz eleji adatokból már az látszik, hogy a Pfizer–BioNTech- és a Moderna-vakcina épp ugyanolyan hatékony nálunk, mint az Egyesült Államokban;
bár a friss adatok nincsenek vakcinatípusokra lebontva, a fentiek alapján az alacsonyabb magyarországi vakcinahatékonyság oka a többi vakcina gyengébb teljesítményében lehet keresendő;
nagy szükség lenne arra, hogy vakcinatípusokra lebontva is megismerhetők legyenek a magyarországi adatok, de nem olyan formában, ahogy azt a kormány tavasszal lehetővé tette, hanem szakmailag értelmezhető módon.

Fotó: MTI/Varga György

Mintha Amerikában jobban működnének a vakcinák

Mára szabad szemmel is jól látszik, hogy a vakcinák milyen nagy szerepet játszanak a koronavírus-járvány enyhítésében, elég ehhez megnézni a negyedik hullám alatti halálozás különbségét a magas és az alacsony átoltottságú országokban. Itt vannak erről például az Our World in Data vonatkozó ábrái két uniós szélsőség, Portugália és Románia példájával:

A vakcinák való világbeli hatékonyságának mérése kulcsfontosságú, hogy lássuk, pontosan milyen mértékű védelem várható a járvány elleni harc legfontosabb védvonalától, és ez hogyan viszonyul a vakcinák klinikai vizsgálatok során, azaz sokkal sterilebb körülmények között mért hatásosságához.

A folyamatos, transzparens monitorozás – mint amilyen például a heti rendszerességű nagy-britanniai – azért is fontos, hogy lássuk a védőoltások hatásának időbeli gyengülését, illetve az új variánsok elleni védelem alakulását. A jövőbeli beszerzések szempontjából sem mindegy, egymáshoz képest hogyan teljesítenek a különféle gyártmányú vakcinák.

Bár Európa és a világ számos országa rendszeresen tesz közzé erre vonatkozó adatokat és elemzéseket, a magyarországi vakcinahatékonyságról nincs átfogó képünk, mert a kormány és az illetékes szervek a szakértők és a média folyamatos kérése ellenére nem tettek még közzé erre vonatkozó, átfogó adatokat.

Fotó: 123rf.com

Az ezzel kapcsolatos kommunikáció is ellentmondásokkal teli. Egészen a múlt hétig csak három kivétel volt ez alól:

Április végén a kormány közzétett egy kontextus nélküli számokból álló vakcinatáblázatot az oltottak megbetegedési és halálozási adatairól, de ez szakmailag súlyosan problémás volt, számos szakértő éles kritikával fogadta, és politikai üzenetek megtámogatásán kívül másra nem volt alkalmas.
Június elején kiadták ennek a táblázatnak a frissített változatát – illetve Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter beolvasta a számait egy kormányinfón –, de ezzel pontosan ugyanaz volt a probléma, így érdemi következtetést ebből sem lehetett levonni.
Szeptember elején az Országos Kórházi Főigazgatóság (Okfő) a 444 egyik olvasójának adatigénylésére válaszul, váratlanul kiadta az oltottak megfertőződésére, kórházba kerülésére és halálozására vonatkozó adatokat, jóval részletesebben, mint amit akár előtte, akár azóta közölt bármilyen állami szerv. Ezeknek az adatoknak az érdekessége, hogy ellentmondanak annak, amik a kormány vakcinatáblázataiban szerepeltek. (Erre még visszatérünk.)

Ezeken kívül eddig csak elcsepegtetett adatfoszlányok és ad hoc statisztikák láttak napvilágot, amelyekkel nem igazán lehet mit kezdeni. A múlt csütörtöki kormányinfón például Gulyás Gergely – miután felhívta a figyelmet a sajtó felelősségére abban, hogy az adatokat korrekt módon, kontextusukban mutassák be – azt mondta, „kilencszer-tízszer legalább, de lehet, hogy százszor nagyobb az esélye a betegség súlyos következményeire annak, aki nincs beoltva, mint annak, aki be van oltva.”

A folytatásért KATTINTS IDE!