Kiderült: Ezért alakulhat ki a long COVID

A koronavírus-túlélők akár 40 százalékát is érinthetik a hosszú Covid-ra jellemző tünetek. A kutatók most némi magyarázatot adtak arra, minek köszönhető mindez.

Nem kevés embert az egészség mintaképének tekintettek, mielőtt elkapta a koronavírust. Így volt ezzel Jamie Cantrell is, a Texas állambeli Lewisville-ből, aki egész életében félmaratonokat futott – majd kénytelen volt állandó fejfájás miatt Covid-19-tesztet végeztetni és az pozitívnak bizonyult.

Cantrell otthonában, a karantén alatt is folytatta az edzést, de néhány héttel felépülése után, amikor visszatért a futáshoz, zsibbadni kezdett a lába. Először azt hitte, a cipője ment tönkre és vett egy másikat. Ám a zsibbadás „vándorlásba” kezdett, végül a fejtől a lábujjig tartó neuropátia alakult ki.

Jamie Cantrell sorstársa lett azoknak a millióknak, akik a hosszú Covid tüneteitől szenvednek – becslések szerint mindez a koronavírus-túlélők 40 százalékára jellemző.

Foto:123rf.com

Egészen a közelmúltig azonban kevés kutatás létezett arról, kinél alakul ki hosszú Covid. Az esetek ugyanis igen változóak, jelentkezik olyannál, aki súlyos tünetekkel küzdött, de annál is, aki enyhe panaszokkal átvészelte a betegséget.

Most egy új tanulmány rávilágított arra, milyen tényezők járulhatnak hozzá a hosszú Covid kialakulásához, amelyet a PASC (a koronavírus poszt-akut következményei) orvosi kifejezéssel illetnek.

A kutatók szerint a PASC fő kockázati tényezői az alábbiak:

Bizonyos autoantitestek jelenléte
Magas vírus (RNS) terhelés
2-es típusú diabétesz
Az Epstein-Barr vírus újraaktiválódása, amely a legtöbb ember vérében látensen lapul meg, gyermekkori fertőzést követően.

“A közel 300, tanulmányban részt vett beteg közül néhánynál csak egy tényező volt jelen, míg másoknál kettő vagy több is” – mondta el Jim Heath, PhD, a Seattle-i Rendszerbiológiai Intézet elnöke, a vizsgálat elsőszámú kutatója.

„Láttunk átfedést más PASC-tényezőkkel, nem tudjuk viszont, hogy ez komolyabb hosszú Covidot jelent-e” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy néhány kockázati tényező előre láthatóbb volt, mint a többi.

A kutató megjegyezte, ha ilyen nagyméretű tanulmányt folytatnak le, akkor jó néhány 2-es típusú diabéteszes beteggel találkoznak majd. Mint mondta azonban, nem vonhatják le a következtetést, hogy maga a cukorbetegség nagyobb kockázatot jelent a hosszú Covid szempontjából, vagy hogy a sok mögöttes egészségügyi állapot együtt jár vele.

A magas vírusterhelés szintén nem volt meglepő, különösen, hogy ha a vizsgálatban résztvevők többsége korábban kapta el a koronavírust, még a vakcina megjelenése előtt.

Foto:123rf.com

„A vérben tapasztalható magas vírusmarkerek valószínűleg súlyos betegséget jeleznek, s ez jelentős hatással lehet a páciens hosszú távú felépülésére” – mondta Heath. – “A vírusleírások azt mutatják, hogy az oltások, valamint az esetleges korai beavatkozás vírusellenes szerekkel megváltoztathatja a PASC-t.”

A harmadik kockázati tényező – az autoantitestek – lényegében a vakcinák által biztosított ellenanyagok ellentétei, amelyek segítenek a vírus elleni küzdelemben. Az autoantitestek azonban a saját fehérjéket támadják meg és nem az idegen kórokozókat, megváltoztatva az immunválaszt. Bár mindenkinek vannak autoantitestjei, azok, akiknél ezeknek a szintje magas, nem reagálnak a súlyos betegségekre sem.

A negyedik hosszú Covid-kockázati tényező az Epstein-Barr vírus (EBV), melynek kapcsán a kutatók megállapították: erősen összefügg a hosszú távú koronavírushoz tipikusan kapcsolódó neurológiai tünetekkel.

„Hipotézisem szerint legtöbbünk vérében van látens Epstein-Barr vírus, s amikor koronavírus alakul ki, az immunrendszer hirtelen nagy figyelmet fordít erre az új vírusra, majd újra aktiválja az EBV-t” – magyarázta Heath.

Erre jó példa a fent említett Jamie Cantrell hosszú távú Covid-esete, akinél az Epstein-Barr vírus szintje magasnak bizonyult. A hosszú Covid nála az elején kisrostos szenzoros neuropátiaként jelentkezett, majd 2021 nyarán több hónapig remisszióban volt. Októberben azonban Cantrell sinusfertőzést kapott – hányingert, szédülést és szapora szívverést tapasztalt. Most POTS-ban, vagyis posturális ortosztatikus tachycardia szindrómában szenved – ez egy másik betegség, amely gyakori a hosszú távú Covid-betegeknél.

Bár az új tanulmány kisméretű volt, ez az első komoly lépés annak meghatározásában, merre haladhatnak a kutatók a hosszú távú Covid-kezelés terén a jövőben.

„A legtöbb olyan állapot esetében, amelyet a hosszú Covidhoz társulóként azonosítottunk, létezik kezelés” – mondta Heath. – “Megdöbbentő belegondolni, hogy hamarosan meg tudjuk mondani, kinél jelentkezhet a fertőzés idején ez a hosszútávú probléma. Kiderül, hogy nemcsak véletlenről van szó és az is, hogy egyes emberek hajlamosabbak rá”.

Tény, hogy minél hamarabb azonosítja valaki a koronavírust, annál nagyobb esély van a kezelés megkezdésére és a hosszú Covid megelőzésére. A kockázati tényezőkre vonatkozó kezelések többsége nagyon jó, ilyenek a vírusellenes szerek is, amelyek jelentősen csökkenthetik a továbbvitt terhelést.

Szükség van még nyomonkövetéses tanulmányokra, de Heath optimista, bízik abban, hogy megoldódik a hosszú Covid rejtélye. A tünetektől szenvedő páciensek együttműködését ezen a téren hatalmas lépésnek tartja.