Ismerjük meg a naspolyát, és a berkenyét

Naspolya

A naspolya (Mespilus germanica) rendszertanilag az almatermésűek csoportjába tartozik, így az alma, a birs és a körte rokona. A gyümölcs kis termetű fán vagy tövétől ágas bokron terem, magjai kemények és nehezen csíráznak. Legismertebb fajtái a Nottingham, Holland, és a Házi naspolya. A naspolya télen mennyei vitaminforrás. Termését éretlenül szedjük le az első fagyok bekövetkezte előtt, és tároljuk mindaddig, amíg a kocsány felől a gyümölcshús puhulni kezd. Éretten kellemesen fanyar, jellegzetes ízű csemege.

A naspolya nem igényes növény, de érdemes napos, félárnyékos helyre ültetni. A betegségek és a kártevők sem okoznak kárt benne, aminek valószínűleg az az oka, hogy a növény minden része sok csersavat tartalmaz. Fehér virágait viszonylag későn, a májusi fagyok után hozza, ezért a tavaszi fagyoktól nem szenved. A naspolyabokrot nem szabad metszeni, mert virágai a vesszők végén helyezkednek el, ezért minden vessző lemetszése egyben a termést is csökkenti.

Berkenye

A berkenyék közül a madárberkenye, a barkóca berkenye és a házi berkenye gyümölcsét használták egykor, és bár nem túl ismertek, de még ma is. A házi berkenye / fojtós vagy kerti berkenye (Sorbus domestica) termése a legnagyobb, így csak az minősül gyümölcsnek. Gömbös, körte alakú, diónyi, sárga színű, pontozott termései megérve pont úgy szottyadnak, mint a naspolya. A berkenye 12-15 m magas, szabályos, szép alakú fává fejlődik, fehér virágai májusban sátorozó fürtökben díszítik a kertet.