Húsz százalékkal kevesebbet alszunk, mint a negyvenes években

Tömegek panaszkodnak világszerte fáradékonyságra és alváshiányra, pedig az emberek túlnyomó része úgy gondolja, hogy a helyzethez képest viszonylag jól kezeli az alváshiány okozta nehézségeket.

De azt csak kevesen tudják, hogy a kényelem sokszor meggátolja szervezetünket abban, hogy felismerjük, mikor lehet leereszteni és mikor pihenni.

Aggasztó következményekkel járhat a modern kori társadalmi nyomás, ami egyre több munkát és egyre kevesebb alvást kényszerít az emberekre. Főként akkor, ha ezt a kényszert mesterséges körülményekkel párosítjuk, és úgy gondoljuk, hogy sikerült kibúvót találnunk szervezetünk alapvető igényei alól – olvasható a BBC írásában, melyet hanganyagként, stílusos módon altató zenei aláfestéssel is elkészítettek a hallgatóság számára.

THE WORRYING EFFECTS of working more and sleeping less – BBC http://hotpagenews.com/r/182250 

Photo published for The worrying effects of working more and sleeping less

The worrying effects of working more and sleeping less

The pressure to work more and sleep less is driving a global epidemic with worrying consequences, says neuroscientist Matt Walker

bbc.com

A ’40-es években az emberek átlagosan 8 órát aludtak, de manapság ez lecsökkent 6,8 órára. Hét évtized alatt elértük azt, hogy az emberek átlagosan 20 százalékkal kevesebbet alszanak – mondta Matt Walker neurológus-pszichológus a BBC-nek. A professzor a kaliforniai Berkeley Egyetemen tanít, és állítása szerint az emberek fáradékonysága nem csupán az alváshiány miatt ért el a mostani kritikus szintre.

A felnőttek világa tele van alváscsökkentő termékekkel. A koffein ébren tart minket, az alkohol pár fajtája pedig elűzi a fáradtságot, de cserébe alvászavart okoz és megfoszt minket az álmainktól – magyarázta.

Becsapjuk a szervezetünket

Az alváshoz szükséges körülményeket már szintre tökélyre fejlesztettük: hipermatracokon pihenünk, füstmentes, télen fűtött, nyáron hűtött szobákban alszunk, de sokszor éppen ezek az ellenőrzött körülmények azok, amik megakadályozzák a természetes pihenést.

A professzor szerint az egyik legaggasztóbb szokás a otthoni légkondicionálás korlátlan, következetlen alkalmazása. Mikor lemegy a nap, a hőmérséklet is lecsökken, testünk pedig azt az üzenetet kapná a külvilágtól, hogy ideje lepihenni. Ám a mesterséges hőmérséklet teljesen összezavarja a szervezetünket, ami még akkor sem képes kikapcsolni, mikor már minden energiatartalékát felhasználta.

“Testünk elvárná ezt a gyönyörű, természetes hőingadozást. De mi ehelyett kiléptünk a természet körforgásából, ami normális esetben jelezné a szervezetünknek a pihenési időszak kezdetét” – magyarázta Walker.

ÉRDEKES LEHET SZÁMODRA:

Liz Hurley baltával támadt a kígyóra, hogy megmentse fiát
megosztás
Utcára vonultak a migránsok ellen Szerbiában
megosztás
Evakuálták a brit parlamentet
megosztás
Forrás: TwitterForrás: Twitter

Hormongátló fények és keveset alvó példaképek

A légkondi mellett a technológiai újítások is rengeteg kárt okoznak a szervezetünkben. Nem csupán a mesterséges fények ártanak, de az összes LED-es képernyő is, amik mind erős kék fényt bocsátanak ki. A kék fény felfüggeszti a melatonin nevű hormon éjjeli felszabadulását. Ez a hormon jelzi a szervezet számára azt, hogy mikor jött el az idő a pihenésre.

Azonban a technológia halogató viselkedéssel is párosul. Az ember elalvás előtt úgy érzi, hogy kötelessége minden felületen ellenőriznie, hogy érkezett-e számára valami érdekes információ, még eélküld egy utolsó levelet, még egyszer átfutja a Facebook üzenőfalát.

Miután a fent említett körülményekkel szinte teljesen tönkretettünk a természetes, pihentető alvás bármilyen formáját, megjelenik a társadalmi kényszer, amire egy bizarr válaszlépés született: elkezdtük éltetni az 5-6 órát alvó embereket. Margaret Thatcher és Donald Trump is köztudottan beérte, beéri napi 5 óra alvással, ám ők nem az egészséges életmód legjobb példaképei – alvási viszonylatban.

Forrás: TwitterForrás: Twitter

Lehetnek kivételek, de 7 óránál többet kell aludni

De a kutatási eredmények egy merően más képet tárnak elénk. Mára körülbelül 10 ezer ilyen tanulmány született, melyekben részben azt is kutatták a szakemberek, hogy lehet-e napi 6 óra alvással létezni. A számokat természetesen kerekítették, így jött ki a 0 százalékos eredmény. Hiszen kivételes esetek mindig adódnak.

De Matt Walker meglátása szerint minden olyan személy, aki sok ideig hét óránál kevesebbet alszik, komoly egészségügyi következményekkel számolhat. A leggyilkosabb modern betegségek közül mindegyik az alváshiány számlájára is írhatók: ilyen az Alzheimer-kór, a rák, az elhízás, a cukorbetegség, a szorongás, a depresszió és az öngyilkosság is.

A hangulatos hanganyagot itt lehet végighallgatni:

Forrás: Hirado