Az önkritika visszatart?

A mindenkiben jelen lévő önkritika, az a bizonyos belső kritikusunk, amely, ha túlzottan szigorú, akkor önbizalomhiányt eredményezhet, elveheti a bátorságot, a kezdeményezőkészséget, tehát gyakorlatilag gúzsba köthet.

Önbizalom és önkritika együtt jár?

A kutatás alapján ez a belső hang a felelős azért is, a nők kevésbé mernek fizetésemelést vagy előléptetést kérni, hogy nem mernek ismerkedni vagy több időt partnerükkel tölteni, illetve nehezen vágnak ismeretlen dolgokba, és kevésbé nyitottak az újdonságokra.

Tudatos hozzáállással és önismereti tanulással azonban ez a visszatartó erő ösztönző, konstruktív energiává változtatható. Így ha a túlzott önkritikát sikerül reális, egészséges szintre hozni, akkor belső iránytűként segíthet megtalálni a helyünket, a saját utukat, önazonossá válni, azaz elérni az InSync állapotot.

Globális INSYNC-kutatás:

Az Activia idén nyáron, összesen 17 országban végzett átfogó kutatást.
A kérdőíves kutatás 2016 július-augusztus hónapjaiban zajlott az Amerikai Egyesült Államokban, Ausztriában, Belgiumban, Brazíliában, Dél-Afrikában, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Japánban, Kanadában, Lengyelországban, Mexikóban, Németországban, Olaszországban, Oroszországban, Romániában, Spanyolországban és Magyarországon.
A felmérést nemzetközileg a Google és a GlobalWebIndex, hazánkban pedig a TNS Hoffmann kutatócég végezte.
A világméretű felmérés szerint a probléma közelebb van, mint gondolnánk. A 17.831 válaszadó nő szerint ugyanis főleg a „belső kritikus” akadályozza őket abban, hogy elégedettebbek legyenek.

A kutatás magyar vonatkozású eredményei

A magyar nők 97%-át veti vissza saját túlzó önkritikájuk
Az “Activia InSync-kutatás” rámutatott, hogy a magyar nők sokkal szigorúbbak önmagukkal, a globális átlagnál jóval erősebben visszafogja, gátolja őket önkritikájuk. A magyar nők 80%-a szerint belső kritikusuk jóval erősebb negatív hatást gyakorol rájuk, mint a legtöbb külső tényező. Ugyanezzel az állítással a nemzetközi válaszadók mindössze 60%-a értett egyet.

A nemzetközi eredmények ismeretében, főleg a munka tekintetében térünk el a globális átlagtól, a magyar nők itt érzik legjobban a korlátozást. Tízből nyolc válaszadót negatív énképe sokkal inkább visszatartja a napi munkavégzésben, mint bármi más. A globális adat ebben az esetben is lényegesen alacsonyabb, tízből kevesebb, mint hat nő számára jelent ez problémát.
Mindezek után talán nem is meglepő, hogy a magyar nők 64%-a nem mer felszólalni szakmai kérdésekben, több mint fele (53%) fél fizetésemelést kérni, és 51%-uk előléptetésért sem folyamodik. Azok a nők azonban, akik önkritikájukat önelfogadással megszelídítették, lényegesen jobban bíznak saját rátermettségükben, intelligenciájukban, és így a lehető legtöbbet nyújtják a munkában is. A hazai 94%-os érték 10%-kal megelőzi a nemzetközi átlageredményt. Tehát a külföldi dolgozó nőkhöz képest a magyar hölgyeket jobban visszahúzza az önkritika, de amennyiben ezt sikerül optimális szinten megélni, magabiztosabbá és eredményesebbé válnak.
Sajnos ez a kéretlen belső hang a magánéletben is érezteti hatását. A hazai válaszadók 89%-a szerint a belső kritikusuk mindennél jobban visszaveti őket a kapcsolataikban is. A nemzetközi 62%-hoz képest ez rendkívül nagy különbség. A megkérdezett magyar nők 70%-a nem tartja magát elég vonzónak (ez az érték globálisan 59%), és a megjelenéssel kapcsolatos önkritikájuk nemcsak a közérzetüket, de a párkapcsolatukat is rontja, hiszen a válaszadók 62%-a önbizalomhiány miatt kevésbé közeledik partneréhez. Mindazok viszont, akik hisznek magukban, nagyobb százalékkal mernek beszélgetést kezdeményezni a vágyott férfival (84%), illetve gyakrabban keresik párjuk társaságát is (89%).
Az egyetlen vizsgált terület, ahol a magyar nők nagyobb önbizalommal rendelkeznek, mint külföldi társaik, az a szabadidő eltöltése. Bár itt is érződik a túlzó önkritika káros hatása – például a magyar nők 48%-a nem mer új hobbit vagy tevékenységet kipróbálni, mert fél attól, hogy nem teljesítene jól -, de ez az érték globálisan ennél is magasabb, 58%. Ebből a szempontból a magyarokat kevésbé korlátozza az önbizalomhiány új hobbi, vagy szabadidős tevékenység végzésében. Sőt, amennyiben szinkronba kerülnek önmagukkal – feltételezhetően a reális önismeretnek köszönhetően – a nemzetközi átlagnál nagyobb mértékben élvezik az újdonságokat (90%).