Az elhízás hátterében gyakran hormonális probléma húzódik

Végre itt a jó idő, így egyre kevesebb ruha fedi a testünket. Ez sajnos egyben azzal is jár, hogy a felesleges zsírpárnák is jobban közszemlére kerülnek – éppen ezért ilyenkor sokan tűzik ki célul, hogy a nyáron már normál súllyal, karcsún fognak a vízparton napozni.

Azonban előfordulhat, hogy hiába a kitartó diéta és mozgás, mégse mutat annyit a mérleg nyelve, amennyit szeretnének. Dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusa szerint ekkor hormonális elhízásról is lehet szó, melyet valamilyen endokrin zavar okoz.

Mikor beszélünk túlsúlyról?

Arra, hogy ki számít túlsúlyosnak, orvosi értelemben a BMI adja a legpontosabb információt. Ekkor szükség van az illető magasságára és testsúlyára- ezek alapján számolható ki a BMI egy adott képlet segítségével.

BMI= testsúly (kg) / magasság2 (m)

Amennyiben a kapott eredmény meghaladja a 25-öt, akkor túlsúlyról beszélünk. Érdemes azonban tudni, hogy a BMI-t csakis 18 éven felülieknél mérhető, valamint mivel nem veszi figyelembe azt, hogy a testtömeg hány százaléka zsír és hány százaléka izom, ezért pl. a testépítőknél nem lehet reális eredményt kapni.

“Természetesen nem csupán a BMI segítségével lehet képet kapni állapotunkról, hanem egy egyszerű centi használatával is, mellyel a derék körfogatát mérjük. Nőknél 80 cm felett mérsékelt, 88 cm felett jelentős elhízásról beszélünk” – mondja dr. Lőrincz Ildikó, a Nőgyógyászati Központ nőgyógyász-endokrinológusa, aki hozzátette, hogy ennek nagy veszélye, hogy ekkor jelentősen megnő a szív-és érrendszeri problémák kialakulásának kockázata, valamint a cukorbetegség esélye is.

Ezek a hormonális zavarok okozhatnak elhízást

Pajzsmirigy alulműködés: ekkor a pajzsmirigy hormonjai (T4, T3) túl kevés mennyiségben vannak jelen, és ez komoly változásokat eredményez az anyagcserében. Pajzsmirigy alulműködés esetén ugyanis az anyagcsere lelassul, ami kedvez a zsírpárnák lerakódásának. A betegség laborvizsgálattal könnyen diagnosztizálható, és szerencsére a legtöbb esetben gyógyszeres kezeléssel kordában tartható.

PCOS/IR: a policisztás ovárium szindróma mind hormonális, mind nőgyógyászati panaszokat okoz. Ekkor az LH/FSH aránya felborul, a tesztoszteron szintje megemelkedik, melynek következtében nem történik meg normál peteérés és tüszőrepedés. Helyette viszont kisebb-nagyobb ciszták keletkeznek a petefészkekben. A probléma teherbe esési nehézségekben és túlsúlyban is megmutatkozhat, ezért elhízás esetén érdemes erre is gondolni. Laborvizsgálattal és ultrahanggal lehet megbizonyosodni róla. Kezelése gyógyszeres terápiát, speciális diétát és rendszeres testmozgást foglal magában.

Magas kortizol szint: a kortizol többek között a szénhidrát anyagcseréért felel, mivel stresszes szituációkban több energiára van szükség. Ilyenkor a kortizol extra oxigénnel látja el a szervezetet, és ehhez a zsír és a glükóz raktárakból energiát szabadít fel. Sajnos hozzájárul a zsírok felhalmozódásához, valamint megnöveli a vércukorszintet- ez fokozza az étvágyat, így még inkább elősegíti a túlsúly kialakulását. A tartósan magas kortizol szint hátterében Cushing szindróma is állhat, és amennyiben ezt az agyalapi mirigy daganata okozza, úgy Cushing-kórról beszélünk. Gyógyszeres kezeléssel, daganat esetén műtéttel orvosolható.

Ösztrogén dominancia: amennyiben az ösztrogén és a progeszteron egyensúlya az előbbi irányába dől, úgy ösztrogén dominanciáról beszélünk. Az ösztrogén faladata többek között a másodlagos nemi jellegek kialakítása, a menstruációs ciklus szabályozása, viszont sajnos a zsírraktárak növeléséért is felelős. Éppen ezért túl magas szintje könnyen alma típusú elhízáshoz vezethet. Kezelésében nagy szerepet játszik a progeszteronpótlás, de diétával és az ösztrogén-hatású vegyszerek elhagyásával is sokat lehet tenni az állapot normalizálása érdekében.

Forrás: