Terhesség után mikor érdemes emlő ultrahangra menni?

Terhesség és szoptatás során az emlők hatalmas változásokon mennek keresztül, hiszen felkészülnek a tejtermelésre, a szoptatásra. A mellek ekkor megnőnek, megduzzadnak, keményebbé válnak, esetleg kis csomókat is érezhetünk bennük. De vajon mi a természetes változás, és mi utalhat problémára? Mely esetekben érdemes ultrahangra menni?

Az emlők a terhesség alatt és után több változáson is keresztülmennek, már a várandósság elejétől kezdve. Vannak, akiknél ezek a változások igen látványosak, és vannak, akiknél kevésbé. Sokan a hormonok és a megnövekedett vérbőség miatt már a pozitív teszttől kezdve tapasztalnak fájdalmat, érzékenységet az emlőkben, melyek nehézzé válnak, valamint az erek is jobban láthatóak lesznek. Később a mellbimbók udvara sötétebbé válik, majd az utolsó trimeszterben tejszivárgás is megindulhat, és a mellek még jobban megduzzadnak és akár striák is kialakulhatnak a bőrön.

Szülés után 1-2 nap múlva a tej belövell és megkezdődhet a szoptatás. Ekkor sokan bizsergő, feszülő, égő érzést éreznek, főleg mielőtt el kezd jönni a tej. Mikor az emlők tele vannak, akkor az kemény, ám szoptatás után, ahogy kiürült, úgy puhává, kisebbé válnak. Kezdetben a mellbimbóknak alkalmazkodniuk kell a szoptatáshoz, így azok eleinte berepedezhetnek, esetleg kicsit vérezhetnek is- ám ez egy idővel elmúlik.

Fotó: 123rf.com

Miután az anyuka befejezte a szoptatást, a mellek lehetnek a terhesség előtti állapothoz képest kisebbek, ugyanakkorák, esetleg nagyobbak is- mindhárom opció teljesen normális, egyéni alkat kérdése.

A terhesség/szoptatás során és után több, emlőket érintő probléma léphet fel, ezek közül a leggyakoribbak:

Emlőgyulladás (mastitis): igen gyakori állapot, melyet elsősorban az emlők túltelítődése, elzáródott tejcsatorna okoz, de az is előfordulhat, hogy a baktériumok a mellbimbón lévő kis sérüléseken át bejutnak. Ilyenkor a bőr meleg, vörös, a mell fájdalmas, magas láz, hidegrázás is felléphet. Ha kezeletlenül marad az állapot és súlyosbodik, úgy tályog is keletkezhet, mely esetben komolyabb beavatkozásra van szükség. A tályog leszívása ultrahang vezérléssel történik. Éppen ezért, ha a tüneteket tapasztalja, forduljon szakemberhez, aki bakteriális fertőzés esetén antibiotikumos kezelést javasol. Ám a legfontosabb a megelőzés lenne, vagyis, a gyakori szoptatás, maradék tej rendszeres leszívása, a túltelítődés elkerülése, az alapvető higiéniás szabályok betartása, valamint a tejcsatorna elzáródás esetén a meleg vizes borogatás sokat segíthet. Mindezeken kívül igen fontos a helyes szoptatási technika elsajátítása is. A diagnózis legtöbbször már a panaszok alapján megtörténik, ám szükség lehet ultrahang vizsgálatra is (főleg tályog gyanúja esetén).

Csomó az emlőben: szoptatás során a mirigyállomány megváltozik, az emlők csomósabbá válnak. Szoptatás során kialakuló csomók a tejcsatorna elzáródás miatt keletkeznek leggyakrabban, ám fontos tudni, hogy sajnos a szoptatási időszakban is felléphet rosszindulatú daganat, emlőrák, ezért minden csomót érdemes komolyan venni, figyelemmel kísérni.

“Ha pár nap múlva se változik sok szoptatás, borogatás hatására sem, forduljon orvoshoz, aki fizikális vizsgálattal, ultrahanggal megvizsgálja az emlőket (az ultrahang semmilyen káros sugárzással nem jár, így terhesség/szoptatás során is elvégezhető). Mellrákra utaló jelek: csomó az emlőben, a bőr behúzódása, mellbimbó befelé fordulása, váladékozás (ezt szoptatás során könnyű a tejszivárgással összekeverni). Érdemes tudni, hogy csomókat több minden is okozhat, akár a szoptatástól független tényező is (pl. ciszta, fibroadenoma), így fontos a megfelelő differenciáldiagnózis! (Vannak esetek, mikor mammográfiával kell kiegészíteni az ultrahang vizsgálatot, szoptatás során is). Amennyiben az orvos úgy ítéli meg, ultrahang vezérelt aspirációs citológiával mintát kell venni a csomóból” – mondja dr. Gergely Mária, az Ultrahangközpont radiológusa.