Álmodni jó, de most kiderül, miért nagyon egészséges is

A kutatók ma már úgy vélik, hogy az álmok segítenek az érzelmek feldolgozásában, az emlékek megszilárdításában és még sok másban.

Néha az álmok egyértelműek – például amikor keményen dolgozunk, és végül azt álmodjuk, hogy sajnos még mindig dolgozunk. Máskor az álmok jelentése kevésbé egyértelmű. Ez azonban nem jelenti azt, hogy az álom nem fontos a mentális jólétünk szempontjából.

Barbara Kern nyugalmazott tanárnő például élénken emlékszik egy közel négy évtizeddel ezelőtti álmának részleteire. “A hátamon fekszem, és egy teljes magasságba kinyújtott tűzoltólétra alsó fokát fogom” – magyarázza. “Egy fiú áll a létra tetején, ide-oda lóbálja, én pedig próbálom irányítani, de nem megy, és attól félek, hogy a fiú le fog esni.”

A 79 éves Kern számára az álom szimbolikus kifejeződése volt a valós életbeli aggodalmaknak, hogy képes-e elérni egy súlyos tanulási problémákkal küzdő fiút, akire úgy emlékszik, mint “az egyik legnagyobb kihívást jelentő diákra, akit valaha tanítottam”. Az álmot rémálomként jellemzi, és felidézi, hogy fél éjszaka nem tudott aludni tőle.

Fotó: 123rf.com

Álmok, emlékek és érzelmek

Az álom – valószínűleg egy jelentős életstresszel való megküzdés eszköze – segített Kernnek, magyarázza Rosalind Cartwright, PhD kutató, a chicagói Rush Egyetem emeritus pszichológiaprofesszora:

“Ez majdnem olyan, mintha lenne egy belső terapeutánk, mert [az álmokon keresztül] korábbi hasonló érzésekre asszociálunk, és feldolgozzuk a hozzá kapcsolódó érzelmeket, hogy reggelre csökkenjen”.

Bár egyes kutatók szerint az álmok csak az alvás melléktermékei, mások szerint az álmok fontosak az emlékezet megszilárdításában vagy a konfliktusmegoldásban. Cartwright olyan nyomokat talált, amelyek arra utalnak, hogy az álmok segíthetnek a hangulatszabályozásban.

Az álmok mind a REM (gyors szemmozgású), mind a nem REM alvás során előfordulnak, de az alvásvizsgálatok azt mutatják, hogy az agyi aktivitás a REM-periódusokban fokozott. Amikor az alvásvizsgálat résztvevőit az első nem-REM periódusban ébresztik fel, azok, akik felidézik álmaikat, általában arról számolnak be, hogy egy befejezetlen érzelmi ügy kapcsán álmodtak. Az álmodó ezután a következő REM-ciklus alatt újra megfogalmazhatja vagy átformálhatja a problémát más formában, és így tovább, egész éjszaka.

Az álmodás segíthet a depresszióban

Az alvás kétségkívül jótékony hatású. A National Sleep Foundation szerint az emberek minden éjjel több mint két órát töltenek álmodással (a legélénkebb álmok a REM alvás alatt történnek). A patkányoknál, akiket négy napig megfosztottak ettől az értékes REM-alvástól, kevesebb idegsejt termelődik a hippokampuszban, az agy memóriaközpontjában.

Foto:123rf.com

Az embereknél az álmodás segíthet a depresszió enyhítésében is. A nemrégiben elvált, kezeletlen klinikai depresszióban szenvedő nőkkel végzett alvásvizsgálatok során Cartwright és munkatársai azt találták, hogy azok a páciensek, akik felidézték álmaikat, és álmaikba beépítették a volt házastársat vagy kapcsolatot, jobb eredményeket értek el a reggeli hangulatvizsgálatokon. És sokkal nagyobb valószínűséggel gyógyultak ki a depresszióból, mint azok, akik vagy nem álmodtak a házasságról, vagy nem tudták felidézni az álmaikat.

“Ez valóban azt mutatja, hogy az álmok terén az éjszaka folyamán folyamatos munka zajlott, és végül a depresszió ezeknél az embereknél megszűnt” – mondja Cartwright.

Most visszatekintve Kern azt mondja, hogy akkoriban nagyon stresszes volt, és az álom segített neki felismerni, hogy a fiú mennyire irányította az életét. “Nem oldotta meg a problémát” – mondja – “de segített perspektívába helyezni”.