10 dolog, amiért rosszul alszik

A nagy hőségben szinte mindenki forgolódik, de nem csak ez lehet az oka az álmatlanságnak. Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológusa szerint érdemes végiggondolnunk alvási szokásainkat, és azt, vajon miért alszunk rosszul, miért vagyunk kimerültek. 

1. Helytelen étrend

Nem feltétlenül vagyunk tisztában azzal, hogy a kiegyensúlyozott, zöldségekre, gyümölcsökre, teljes kiőrlésű gabonákra, fehérjékre, tejtermékekre és elégséges vízfogyasztásra épülő étrend önmagában hatékony lehet a fáradtság ellen. A személyre szabott, optimális étrend kialakításában – különösen egészségi problémák esetén – érdemes dietetikus segítségét kérni.

2. Mozgásszegény életmód

Számos kutatás bizonyította már, hogy a mozgással csökkenthetjük a krónikus fáradtságot. A szakmai ajánlások szerint heti minimum 150 perc közepes intenzitású kardiomozgásnak és 2×20-30 perc izomfejlesztő mozgásnak van optimális egészségvédő hatása.

Köztudott, hogy az alkohol segít az elalvásban. Sokan éppen ezért fogyasztják rendszeresen az esti órákban. Azt azonban már jóval kevesebben tudják, hogy az alkohol hatására éjszaka rendszeresen felébredünk, hosszú távú fogyasztása pedig alvászavarhoz vezet.

Alkohol és alvászavarok

3. Kezeletlen stressz

A tartós, kezeletlen stressz az egyik legkomolyabb rizikófaktora a kimerültségnek és később a betegségeknek. Az első jelek lehet olyan általános tünetek is, mint a fejfájás, az izomgörcsök, a rossz hangulat, az alvászavar. Ezeket tapasztalva már mindenképpen érdemes segítséget kérni a stressz helyes kezelésében, így lépéseket tehetünk a krónikus fáradtság leküzdése felé is.

Foto: pixabay.com

4. Rossz elalvás körüli szokások

A tervezett elalvás előtt érdemes lekapcsolni a tévét, sokkal hasznosabb, ha olvasunk vagy éppen relaxálunk az ágyban. Fontos, hogy megfelelő, lehetőleg jó minőségű matracon és párnám feküdjünk. Ha lehet, éjszakára sötétítsük el teljesen a hálószobát, valójában még a világító számlapok, monitorok is megzavarhatják a nyugodt alvást és ugyanez igaz a zajokra is. A túl későn elkortyolt kávé, erős tea, energiaitalok, sőt még a dohányzás is erős stimuláló hatást váltanak ki és részben megnehezítik az elalvást, részben pedig az éjszakai pihentető álmot is megszakíthatják.

5. Reflux

Alvás alatt a légzésszabályozás lassabban tud reagálnia a változásokra, mint pl. a légutakat érintő irritáció, amit okozhat a savas gyomortartalom regurgitációja. Ezt úgy írják le a betegek, hogy éjszaka „feljön a savuk”. Az ebben az állapotban reflexszerűen megjelenő köhögést alvás alatt ún. mikroébredések előzik meg, amelyek lehetetlenné teszik a kielégítő alvást.

6. Bizonyos betegségek

Számtalan állapot okozhat kimerültséget, többek közt cukorbetegség, szívbetegség, vérszegénység, étel intoleranciák, pajzsmirigybetegségek, vitamin- és ásványi-anyag hiány.

7. Horkolás

A horkolás nem csak a hálótárs számára kellemetlen, de könnyen elvezethet az alvási apnoé (légzéskimaradás) megjelenéséhez.

Foto: pixabay.com

8. Éjjeli légzéskimaradás

Horkolás közben az alvó személy rövid időre abbahagyja a horkolást, majd hangos „horkantás” kíséretében hirtelen levegő után kezd kapkodni. Mivel minden egyes légzéskimaradás csak a központi idegrendszer éber állapota (ún. mikroébredés) révén valósulhat meg, az alvás minősége romlik, az alvó nem fogja kipihenni magát, elegendő idejű alvás ellenére is fáradtan ébred.

9. Túlsúly

Bár természetesen nem minden elhízott személy szenved éjszakai légzéskimaradástól, de a plusz kilók bizonyítottan növelik a rizikót. A túlsúly miatt ugyanis a nyak területén is felhalmozódik a zsír, ami önmagában is akadályozza a légzést. Éppen ezért a probléma kezelésének első életmódbeli lépése a testsúly rendezése. Már 10 százaléknyi fogyás is javít az alvási apnoé állapotán, sőt, esetenként meg is szünteti a légzéskimaradást.

Foto: pixabay.com

10. Nyugtalan láb szindróma

A nyugtalan láb szindrómára jellemző, hogy  nyugalmi helyzetben a végtagokban, leggyakrabban a lábakban kellemetlen, furcsa érzés jelentkezik, ami a végtag megmozgatására megszűnik. A nap folyamán egyre gyakrabban megjelennek a tünetek, és az esti, éjszakai órákban válnak legintenzívebbé. Ilyenkor a beteg nem tud nyugodtan ülni, feküdni, már az esti pihenés, például a tévénézés is meghiúsulhat, gyakori és jellemző panasz az elalvási zavar, amikor forgolódik, „nem találja a helyét” az érintett.

Az alvásszakértő segíthet

– Ha valaki heteken, hónapokon keresztül nem tud megfelelően aludni – nehezen alszik el, sokszor felébred, már szorong attól, hogy nem fog tudni elaludni, sokat forgolódik, esetleg tud róla, hogy horkol, vagy éjszakai légzéskimaradása van, mindenképpen fontos felkeresnie egy szakembert. A panaszok és kísérőbetegségek pontos feltérképezése, az ezek alapján elvégzett alvásvizsgálat, illetve egyéb kiegészítő vizsgálatok szükségesek a panaszok okának kiderítése és a megfelelő terápia beállítása céljából – ismerteti Dr. Vida Zsuzsanna, a JóAlvás Központ neurológus főorvosa, szomnológus. – A jó hír, hogy az alvászavarok jó eséllyel kezelhetők, és ezzel nem csak az egészségi kockázatok csökkennek jelentősen, de az életminőség is határozottan javul.

Forrás: Jóalvásközpont