Parlagfű allergiára gyanakszom, mit tegyek?

Hazánkban továbbra is vezető allergén a parlagfű, ez okozza a légúti allergiások többségénél a szénanáthás tüneteket. Évről-évre egyre több a beteg, allergia gyerekeknél és felnőttkorban is jelentkezhet.

Csak idő kérdése, előbb vagy utóbb mindenkinél jelentkeznek allergiás tünetek?

Ha nem is mindenkinél, de a tapasztalatok alapján egyre több a beteg. Jelenleg az országban minden harmadik ember érintett, becslések szerint tíz-húsz év múlva a lakosság fele allergiás lesz.

Miért épp a parlagfű? Agresszív gyomnövény, gyorsan terjed, de miért ez az első számú allergén?

Egy köbméterben 30 pollen szükséges ahhoz, hogy az allergiás tünetek kialakuljanak. Ehhez képest hazánkban már alacsony parlagfű pollenkoncentráció esetén is 400 darab pollen van 1m3 levegőben, tehát a tüneteket okozó szint több mint tízszerese. Ha magas a pollenkoncentráció, akkor 700-800, de a parlagfűvel erősen szennyezett városokban akár az ezret is elérheti a köbméterenkénti pollenszám. Nem véletlen tehát, hogy ilyen sok parlagfű allergiás él az országban – 1,5 millió, vagy még több. Akinek egy pici hajlama is van az allergiás betegségekre, olyan töménységben kapja a parlagfű pollent, hogy nagy eséllyel allergiássá válik rá.

Fotó: 123rf.com

Milyen tünetekre figyeljünk?

A parlagfű allergia szénanáthás tüneteket okoz. Ha huzamosabb ideje tüsszögés, orrfolyás, orrdugulás, orr- és szemviszketés, könnyezés jelentkezik, forduljunk allergológushoz.

Ha tüneteink vannak, végeztessünk allergiatesztet?

“Általános tévhit, hogy allergiára utaló tünetek kapcsán az első lépés az allergiateszt elvégzése. Ilyenkor allergiaszezonban nem végzünk Prick-tesztet (bőrpróbát), csak vérvizsgálatra van lehetőség. Ennek során a vérben keringő allergének ellen termelt specifikus IgE antitestek szintjét mérjük” – mondja Dr. Balogh Katalin allergológus, a Budai Allergiaközpont főorvosa. Azonban legyen szó akár a bőrpróbáról, akár a vérvizsgálatról, a tesztek csak a szervezet szenzibilizációját jelzik, önmagukban nem igazolják és nem is zárják ki az allergiát. Az allergia diagnózisához a klinikai tüneteknek is összhangban kell lenniük a pozitív allergiateszttel. Pusztán a lelet alapján tehát senkiről sem jelenthetjük ki, hogy allergiás a parlagfűre és negatív lelettel sem mondhatjuk, hogy nem allergiás, miközben a tünetei egyértelműen arra utalnak.

Ha nem a teszt, akkor mi legyen az első lépés?

Felesleges kiadások és szükségtelen vizsgálatok helyett bízzuk szakemberre a diagnózist és a kezelés összeállítását. Az allergia kivizsgálásának első lépése a beteg részletes kikérdezése. Az anamnézis része a családi hajlam és a beteg környezetében előforduló allergének megismerése. Mikor, milyen tünetei jelentkeztek először és azóta mit tapasztal – észleli-e a tünetek ismétlődését, azonos körülmények között – szedett-e, ha igen, milyen gyógyszert a tüneteire. Ki kell térni az egyéb meglévő betegségekre. Ezt követően fül-orr-gégészeti vizsgálattal is közelebb jutunk a diagnózishoz. Itt kiderülhet például, hogy a krónikus orrdugulást orrpolip okozza, vagy beigazolódhat az is, hogy az éjszakai köhögés hátsó garatfali csorgás következménye, ami a nem kezelt allergia miatt alakult ki. Ezt követően javaslom az elérhető több típusú laborvizsgálat közül azt, ami valóban szükséges a beteg számára, a tünetei és a kivizsgálás függvényében, majd a laborleletet a tünetekkel összhangban értékelve elkészül a személyre szabott kezelési terv.