Lisztérzékenység – 5 gyakori kérdés a cöliákiáról

Ha valaki lisztérzékeny, cöliákiás, akkor a szervezetében ellenanyag termelődik a glutén ellen, amit vérvizsgálattal lehet kimutatni.

A diagnózishoz szükséges bélbiopszia elvégzése is, mely a gluténfogyasztás következtében károsodott bélflóra állapotáról fog képet adni. Dr. Sárdi Krisztina gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa elmondta, hogy a cöliákia nem gyógyítható, kezeléséhez valóban egy életen át száműzni kell a gluténtartalmú élelmiszereket az étlapról. A diétát nagyon fontos tartani, hatására a bélbolyhok regenerálódnak és a betegség szövődményeit megelőzhetjük.

Foto:123rf.com

Mi az a cöliákia-jéghegy?

“A klinikai tünetek, a szerológia eredménye mellett a lisztérzékenység diagnózisához az endoszkópos vizsgálat eredménye nyújtja a harmadik fontos információt. Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak” – mondja dr. Sárdi Krisztina.

Az is előfordulhat, hogy pozitív szerológia mellett sem látunk bélboholy károsodást az endoszkópos vizsgálat során, ez látens cöliákiát jelez.

Előfordulhat, hogy a szerológia pozitív, de a betegnél hiányoznak a jellegzetes tünetek, ekkor a cöliákia diagnózisát a bélbolyhok károsodása jelzi – ez a néma cöliákia.

A harmadik eset pedig a „jéghegy csúcsa”, amikor tünetek is vannak, a vizsgálat is pozitív és a bélbolyhok állapota is egyértelműem mutatja a cöliákiát.

A felsorolt példák alapján pontosan látható, hogy mennyire fontos a tüneteket, a szerológiát és az endoszkópos vizsgálat eredményét komplexen értékelni a pontos diagnózishoz.

Mit tegyek, ha már diétáztam kivizsgálás előtt?

Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatók ki a véréből. Nemcsak a vérvétel során, hanem a gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybél bolyhok regenerálódnak. Így tévesen úgy tűnik, hogy az illetőnél semmilyen panaszt nem okoz a glutén fogyasztása. Ilyen esetben, a gluténmentes vizsgálatok megkezdése előtt vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre. Ez azt jelenti, hogy 6-8 hétig kell ismételten glutént fogyasztani.

A lisztérzékenyek körében magasabb a pajzsmirigybetegség rizikója?

“Az autoimmun betegségekre általánosságban jellemző, hogy más autoimmun betegségekkel társulnak, az autoimmun pajzsmirigy betegek körében gyakori az autoimmun eredetű lisztérzékenység előfordulása. Ennek a fordítottja is igaz, vagyis a lisztérzékenyek mintegy 10 százalékának van autoimmun pajzsmirigy betegsége, az átlag populációhoz képest 4,4-szer nagyobb esélyük van Hashimoto thyreoiditis kialakulására és 2,9-szer nagyobb a rizikójuk Graves-Basedow kórra” – hangsúlyozza dr. Sárdi Krisztina. Az autoimmun pajzsmirigy betegek lehetnek lisztérzékenyek is, illetve lisztérzékenyek egyben Hashimoto vagy Graves-Basedow betegek.

Diagnosztizált autoimmun pajzsmirigybetegség esetén érdemes vizsgálni, hogy társul-e hozzá lisztérzékenység. Ez egy vérvizsgálattal eldönthető, melynek során a lisztérzékenységre jellemző antitestek meglétét vizsgáljuk.

Igaz, hogy meddőséget is okozhat?

Már a túl kései első menzesz kapcsán is érdemes gondolni rá, de a menstruáció hiánya vagy elmaradása mindenképp intő jel. A sikertelen teherbeesés, vagy a spontán és ismétlődő vetélések, a kis súlyú újszülött és a koraszülés oka is lehet lisztérzékenység. 35 és 40 éves kor között korai menopauzáról beszélünk. Ha a klimax tünetei már ebben az életkorban jelentkeznek, akkor is érdemes szűrővizsgálatot végeztetni.

A meddőség hátterében – a rossz tápanyag felszívódás és a méhlepényt károsító antitestek jelenléte miatt – az esetek 4-8 százalékában cöliákia áll. Amennyiben ezt vizsgálatokkal igazoljuk, és a hölgy kiiktatja a glutén tartalmú ételeket az étrendjéből, – és nincs egyéb ok a háttérben – a nőgyógyászati panaszai is rendeződnek és a várt teherbeesés is létrejöhet.