Légy boldog Matuzsálem

Biztos vagyok benne, hogy mindenki hallott már Matuzsálemről, arról a bibliai alakról, aki majdnem megérte az ezredik születésnapját. No, ez a tény, persze nem fedi a teljes valóságot, hiszen hol volt akkor még Gergely pápa és az ő naptára?

Mindenesetre szakavatott tudósok azóta osztottak-szoroztak és megállapították, hogy ez az úriember körülbelül 85 éves koráig élhetett, ami akkor hatalmas szó volt. Manapság kezdünk visszatérni ehhez a megállapításra mi is, mai emberek. Ha körbenézünk a világban, vagy akár csak a saját kis környezetünkben, láthatjuk, hogy jóval előbb mennek el a férfiak, mint a nők.

Mik lehetnek az okok?

A kérdésre a válasz összetettebb, mint egy szerves kémiai képlet. Először is kezdjük a léleknél, amely sokkal nagyobb befolyással bír a testre, mint azt az átlagember gondolná. Rengeteg idegszál fut a belsőnkben, így például a gyomrunkban. Gyakran mondjuk, hogy összeszorul a gyomrunk, fáj a hasunk, amikor hallunk egy rosszabb hírt, vagy valamitől idegesek leszünk, félünk.

A szorongás az egyik legártalmasabb dolog, amit ember elkövethet maga ellen. Ártalmasabb, mint a cigaretta, hiszen kihat az egész testre, tönkreteszi a szívet, a bélrendszert. Az embereknek legalább havonta egyszer részt kellene venniük egy pszichoterápiás beszélgetésen, ahol nincs gyógyszer, injekció, kórház, csak egy hozzáértő pszichológus. Neki elmondhatnák, vele megbeszélhetnék gondjaikat. Jobb lenne a világ, ha ezt támogatnák a fejlődő kormányok.

Meg kell említeni a helytelen táplálkozást is, ami sokkal inkább jellemző a férfi nemre, mint a nőkre. Alaphelyzetben egy átlagos nap cigarettával és kávéval indul, általában délben is egy kávé, jó esetben némi folyadékbevitel. Délután, hazaindulás előtt még egy fekete és otthon este az első étkezés többnyire egy nagy mennyiségű zsíros, meleg vacsora. A koleszterindús táplálkozásnak és a dohányzásnak érszűkítő hatása van. Szűkülnek az erek, kevesebb vér tud áramlik a szívbe és jön az infarktus, ami jobb esetben hátsó fali, így még esélye lehet a körülbelül 50 éves férfinek, hogy változtasson az életmódján és élete hátralevő részét könnyebben, egészségesebben töltse a családja körében. Látva felnőni az unokáit, lehetőleg nem kerekes székből, nem ágyból fekve.

Rengeteg irónia van abban a mondásban, hogy az embernek legyen egy nagy, összetartó, szerető családja, csak egy másik városban. Igen, rokonainkat nem tudjuk megválasztani, de talán karmikus, hogy ki hova születik. Aztán jönnek az anyós viccek, a feleség ?elházisárkányosodása?.

De kérdem én: jobb egyedül, magányosan, magára utalva élni a férfinek, csakhogy agglegény mivoltát ne adja fel, mint néha ugyan veszekedve, de alapvetően egy meleg háztartásban élni egy gondoskodó asszonnyal? És persze, hogy az asszony nem gondoskodó és folyton kiabál? Megfelelően választani is tudni kell, az viszont statisztikai tény, hogy tovább élnek azok a férfiak, akik házasságban vannak, ellátják őket olyan módon, amit csak egy nő tud.

Nagy Ervin feltörekvő, magyar fiatal színészünk mondta nem olyan régen, hogy a menyasszonya maga a naptára, mindig tudja, mikor, merre kell mennie, mit kell elintéznie. Ezt hívják társnak, és bizonyított tény, hogy hosszú, boldog, kiteljesedett karrierű férfi mögött mindig van egy emancipálatlan asszony. Aki terelgeti, ellátja és bár zsémbeskedik olykor, de amíg hallani zsörtölődését, biztos, hogy nem vagyunk egyedül.

Forrás: