Láng drog hívei 2009-11-10 Kívül-belül Megosztás: Tweet Rokona a játékszenvedély, kistestvére az állandó körömrágás. A pirománia kényszeres betegség. Olyan, mint a kóros vásárlás, vagy a beteges takarítás. A kezdetek kezdetén páni félelmet okozott a tűz látványa. Azonban az emberiség fejlődése során ?megszelídítette? a lángokat, és felhasználja azokat mindennapos tevékenységei során. De vannak olyanok, akiknek a tűz többet jelent. Nem a ?villám földre lépését?, vagy az istenek haragját fedezik fel benne, egyszerűen a tűz látványa kápráztatja el őket. A piromániások azért gyújtanak tüzet, hogy csodálhassák a lángokat. Tisztítótűz? A piromán hajlam súlyos pszichés betegség, amely a legtöbbször más szenvedélyfüggőségekkel együtt jelentkezik. A betegnek legtöbbször más lelki problémái vannak, aminek kezelésétől a tűzgyújtás késztetése is csökken, vagy egyenesen megszűnik. A betegségben szenvedőket a tűz léte, látványa, sőt a lángok által végzett pusztítás is érdekli és minél nagyobb figyelmet szentelnek neki. A piromán hajlam nem csak a beteg környezetét veszélyeztetni, a szenvedélyfüggő önmagában is kárt tehet a gyújtogatás során. Ez nem riasztja vissza attól az élménytől, hogy újra és újra átélheti a tűz látványát, pusztításával pedig maradandó jeleket hagyhat. Emberek a tűz fogságában A pirománia is hasonló késztetésen alapszik, mint minden más szenvedélybetegség, avagy ahogy a szaknyelv hívja: viselkedési addikció. Azok, akik ebben a betegségben szenvednek, ellenállhatatlan késztetést éreznek valamilyen cselekmény megtételére. A pirománok esetében betegségük tűz gyújtására sarkallja őket. A felfokozott izgalmi állapoton túl, már a gyújtogatás előtt felébred bennük az önvádlás, a bűntudat, a lelkiismeret-furdalás és felszínre kerülnek az én-világuktól eltérő cselekvések is. Ezekre tekinthetünk elvonási tünetként. Olyan belső késztetések születnek, amiknek szinte képtelenek ellenállni. A lélegzetvétel alapvető cselekvés, mely nélkül nem tudunk élni. A pirománokat a tűzgyújtás élteti, mely számukra a levegővel egyenértékű. Megfelelő kezeléssel a beteg úrrá lehet hajlamain. Gyermekkori fellángolás Hat éves kortól része lehet az én-tudatnak a kóros gyújtogatás vágya. Egy gyermek azonban annyira változó személyiség, hogy nehezen kiszűrhető és különböztethető meg a valódi piromán és az, aki heccből, vagy bosszúból gyújtogat. Érzelmek nélkül Az a kényszeres tűzgyújtó, akin elhatalmasodik piromán hajlama. Célja az lesz, hogy az előzőnél nagyobb tüzet láthasson. Abban az állapotában, amiben képes véghezvinni ezt a tettét, már ritkán vezetik érzelmek: nem harag, vagy éppenséggel szeretet vezérli, mikor kiválasztja gyújtogatásának célpontját. A piromániást nem vezetik okok, csak azok a belső késztetések, amiknek egyszerűen képtelen ellenállni, hiába az önmarcangolás, az önvádolás. Betegségükre nincs egyértelmű kezelési mód. Forrás:
