Amit a végbélvizsgálattal kapcsolatban tudni érdemes 3. rész 2010-01-24 Kórkép Megosztás: Tweet A proktológiai rendelésen megjelent páciensek kezdeti félelmei előzetes felkészüléssel jelentősen csökkenthetők. Az előző részekben a végbélvizsgálatkor fellépő fájdalomról, annak megelőzéséről és a vizsgálatot körüllengő tévhitekről szóltunk. A sorozat harmadik részében a felkészüléshez adunk tanácsokat. Probléma esetén érdemes időben szakemberhez fordulnia. Még mindig jobb esetleg rossz híreket kapni, de időben cselekedni, mint később sopánkodni. Akár a jó- vagy a rosszindulatú betegségeket vesszük, az orvos az esetek túlnyomó részében tud segíteni. A kezdődő bajt kisebb beavatkozással helyre lehet hozni. Persze, a panasz sokszor régóta fennállhat komolyabb következmény nélkül, de a helyzet bármikor megváltozhat. Kérdések, amelyekre érdemes felkészülni. Az alábbiak előzetes átgondolása a későbbi vizsgálatkor magabiztosságot ad, s nem érezzük olyan szerencsétlennek magunkat. Széklete rendezett-e? Van-e vérzése, fájdalma székeléskor? Érez-e időszakos vagy állandó duzzanatot, viszketést? Észlelt-e váladékozást, haspuffadást, fogyást? Székletét és a szeleket vissza tudja-e tartani? Volt, van-e a családban rosszindulatú daganatban szenvedő beteg? Panaszaival vizsgálták-e már korábban? Van-e egyéb betegsége, gyógyszerérzékenysége, volt-e szülési nehézsége? Volt-e műtétje korábban? Szed-e rendszeresen gyógyszert (különös tekintettel a véralvadásgátlókra)? Ha van kórelőzménye, rendezve, kiválogatva vigye magával! Vizsgálat előtt mire érdemes odafigyelni? Az előkészítés megoldható egy vizsgálat előtti székletürítéssel, altesti tisztálkodással. Ha a végbél felsőbb szakaszát is meg kell vizsgálni, és ott erős a székletszennyezettség, beöntés válhat szükségessé. Előtte viszont felesleges és káros napokon át koplalni, ez a vizsgálat közben a félelemmel párosulva akár rosszulléttel bosszulhatja meg magát. Aranyerem van? A páciensek hiedelmével ellentétben, – nagy meglepetésükre – a legtöbbször nem az aranyeresség okozza a végbélpanaszokat, még ha van is aranyere (sokszor azért van). Kérem, ne döntse el előre, mi a betegsége, mert előfordulhat, hogy csak az a panasza jut eszébe, amiről hallotta, hogy azt az aranyér okozza! Akarva-akaratlanul pedig elhallgatja, vagy csak egyszerűen nem jut ezért eszébe az, amit nem érez aranyérrel kapcsolatos panasznak. Lényegi dolgok maradhatnak így feltáratlanul. Sokszor csak a vizsgálat utáni rákérdezéskor derül fény olyan problémákra, amelyek alapvetően befolyásolhatják a továbbiakat. Panaszait mindenképpen mondja el, függetlenül attól, hogy aranyérrel kapcsolatosnak érzi-e, vagy sem. Enélkül korrekt ellátás nehezen képzelhető el. A szó elszáll… A konzultáció során történtek sokszor elmosódnak, egyes részletekre akkor sem emlékszünk, ha nagy szükségünk lenne rá a továbbiakban. Már menni szeretnénk, miközben fontos, szóbeli információk el sem jutnak hozzánk, és felmerülő kérdéseinkre sem kaphatunk választ. Sok-sok félreértést előzhet meg azzal, ha megpróbál odafigyelni, bátran felteszi kérdéseit, és megkéri az orvost, hogy az Ön számára is érthető formában írjon le az Ön számára minden fontos információt. Ezt utána, otthonában, nyugodt körülmények között vegye elő, és olvassa át! Tehát a sikeres vizsgálatot és kezelést nagyban elősegíti, ha testileg és lelkileg felkészülten érkezik, és érthető információkat tartalmazó lelettel távozik. A végbélvizsgálattal kapcsolatos sorozatunk ezzel véget ért, mellyel reményeink szerint hozzásegítettük az esetleges vizsgálat és kezelés sikeréhez. Szerző: Dr. Bánfalvi Péter – proktológus Forrás:
