Az egyiknek szemét, a másiknak kincs 2010-05-12 Iskolatáska Megosztás: Tweet A gyerekek olyan tempóval nőnek, hogy gyakran annak ellenére, hogy nyúzzák a ruháikat, előbb kinövik őket, mint hogy azok használhatatlanná válnak. A gyerekek többsége imád csere-berélni dolgokat, mert úgy érzik valami újhoz jutottak, ezért nem sajnálják, amit adtak érte. Kicsiként könnyű megszokni, hogy ami nekünk nem kell, az másnak még jó lehet. Egész pici koruktól kell megtanítanunk gyermekeinknek azt, hogy lehetőleg ne a szemétben landoljon az, amire már nem tartanak igényt. Amikor azt látja csemeténk, hogy összegyűjtjük a kinőtt ruháit és azokat a játékait, amikkel már nem játszik, akkor magyarázzuk el neki, hogy odaadjuk egy másik kisgyereknek, akit talán ő is ismer, aki most fog majd belenőni abba a macis pulóverbe, amiben olyan sokat játszott. Mondjuk el neki, hogy ő is sok nagyszerű dolgot kapott más gyerekektől és emlékeztessük arra is, hogy mennyire örült az új játékainak! Ha úgy látjuk, hogy valamihez hirtelen újra ragaszkodni kezd és szomorú, amiért el akarjuk vinni a szobájából, akkor adjuk vissza neki a játékot. Hamarosan úgyis szólni fog, hogy mégsem kell már neki. Ne lepődjünk meg ezek után, ha a gyerekszobába belesve azt látjuk, hogy a játékmaci gyermekünk segítségével ajándékokat visz a plüsselefántnak, hiszen ez a tanulási folyamat része. A következő lépcsőfok pedig az, amikor csemeténk mindenét szét akarja osztani a játszótéren vagy az óvodában anélkül, hogy előzetesen mérlegelné az ajándék értékét. Nagyon oda kell figyelni ilyenkor, mert amikor rájön, hogy olyat adott oda, amit nem kellett volna, akkor el fog keseredni. Lehet, hogy megpróbálja majd visszaszerezni a tulajdonát és elképzelhető, hogy a fizikai agressziótól sem fog visszariadni! A másik kisgyerek viszont biztosan nem akarja majd visszaadni új szerzeményét, így nehéz helyzet alakulhat ki. Magyarázzuk el csemeténknek, hogy ha már egyszer odaadott valamit örökbe, azt nem kérheti vissza! Próbáljuk rávenni, hogy legközelebb jobban gondolja át, hogy mit ad oda másnak! Képzelje bele magát annak a helyébe, akitől vissza akarja venni, hiszen ő is szomorú lenne! Adakozó kedvű gyermekünknek azt is meg kell tanítanunk, hogy a barátságban rendkívül fontos a kölcsönösség! Vigyáznunk kell rá, nehogy kihasználják a jószívűségét! Forrás:
