Nevelési top 7 – amit a gyermeknek feltétlen tudnia kell! 2010-12-29 Iskolatáska Megosztás: Tweet Az otthon a legjobb terep ahhoz, hogy egy kisgyermek elsajátítsa az erkölcsi normákat, de vajon biztosan jó példát mutatunk gyermekünknek? Hogy ne később jusson eszünkbe azon töprengeni, mit ronthattunk el, íme néhány tipp, melyek azok a dolgok, melyeket mindenképpen szükséges "beleverni" egy aprócska gyermek fejébe… Osszuk meg vele a problémát Akárhogyan is igyekszünk otthon kezdettől fogva megfelelően közvetíteni az általunk képviselt értékeket és hitelesen előadni azokat, a kisgyermek biztosan szembetalálkozik számára megdöbbentő és érthetetlen érzelmi szituációkkal. Neki még nincs meg a képessége, hogy tudja, mi miért történik. Szülőként az a feladatunk, hogy elmagyarázzuk neki, mi áll egy-egy gond, probléma mögött. A kiváltó okot értessük meg vele, ne hivatkozzunk másra, ne mismásoljuk el viselkedésünkkel a valódi gondot. Bízzon benne! Kutatások kimutatták, azon szülők nevelnek nagyobb sikerrel megfelelő erkölcsi normákkal rendelkező gyermeket, akik megbíznak a csemetéjükben és ezt kezdettől fogva tudatosítják is benne. Az ilyen gyermek kevésbé lesz hajlamos a dacra, arra, hogy csakazértis ellentmondjon, szembeszegüljön a szüleivel, vagy olyasmit csináljon, ami homlokegyenest különbözik az ő elvárásaiktól. Legyen hiteles példa A szülő a gyermek számára az első és legerősebb erkölcsi példa – tehát nem árt, ha alaposan átgondoljuk, jó példát mutatunk-e. Ez nagyon fontos, hiszen a gyermek ezt másolja. Igyekezzünk úgy élni, hogy később ne bánjuk meg tetteinket. Tegyük fel magunknak gyakran a kérdést: ha csak az én példám van a gyermekem előtt, vajon a legmegfelelőbbet látja? Ha hisz valamiben, adja át Ha őszintén hisz valamiben, legyen az bármilyen szabály vagy erkölcsi norma, magyarázza el, tegye érthetővé a gyermeke számára, miért hisz abban és miért látja így jónak. Gondolja át az önmaga által követett szabályokat életében, és ossza meg vele, ha azokat követendőnek találja. A legtöbb, mindennapokból adódó tapasztalat vagy olyan pillanat, amely új, fontos dolgokra tanítja meg a csemeténket, sokszor nem tervezett, hanem egy váratlan szituációban adódik. Használja ki ezeket erkölcsi tanításul, hiszen egy éppen megtörtént példával illusztrálhatja őket. Mit fogsz tenni legközelebb? A gyerekek nem realizálják azonnal, hogy egy cselekedetük miért volt jó vagy rossz. Általában rájönnek viszont, hogy legközelebb hogyan kéne viselkedniük. Tudatosítsuk is bennük a helyes magatartást, azzal, hogy feltesszük a kérdést: jó volt-e, ahogy cselekedett, ha pedig a válasz nem, akkor mit fog tenni egy következő, hasonló alkalommal. Ilyen módon a gyermek tanul a hibáiból. Az életvitelünkben felállított és általunk követett erkölcsi normákat, szabályokat következetesen várjuk el a gyermekeinktől is. Legyenek ezek irányadóak az ő magatartásában is, és ha helyesen cselekszik, erősítsük meg abban, hogy jól tette. Szembesítsük tetteivel Legegyszerűbben akkor tanulja meg a gyermek, hogy hibázott, ha szembesítjük azzal – érezze át a másik helyzetét, akinek fájdalmat okozott vagy akit megbántott. Sok ilyen szituáció van: elveszi a másik játékát, megüti őt – ilyenkor tudatosítsuk benne: "látod, most miattad sír", "miattad érzi rosszul magát". Érezze, milyen lenne, ha ő volna az "áldozat" helyében, ez sokat segít a beleérző képesség kialakításában. Egy-egy új viselkedés megtanulásának a legegyszerűbb módja, ha amikor egy szituáció megtörténik, és ő helyesen reagálta le, utána megerősítjük abban: "ezt ezért és ezért csináltad jól." Tanulja meg az aranyszabályt A cél az, hogy a gyermek bátran tudjon dönteni, egyre kevésbé legyen ráutalva a szülő segítségére, ítélje meg maga egy-egy helyzetben a helyes reakciót. Tudjon különbséget tenni, és a mindennapi élet számos szituációjában önállóan tudja használni az általunk mutatott normákat. És végül, ahogyan számos civilizáción keresztül öröklődnek át az úgynevezett aranyszabályok, ilyeneket a gyermekünknek is tudnia kell: például, hogy mindenki annyi törődést kap, amennyit másoknak ad. Így megvan az esélye, hogy minden fejtörést okozó helyzetben átgondolja majd viselkedése helyességét. Forrás: