Korosztályos stresszkülönbségek

A kamaszok és a felnőttek nem ugyanúgy reagálnak a stresszre, mely korosztályonként más kezelést ír elő.

Adriana Galván neurobiológus a Kalifornia Egyetemen a stressz felnőttekre és serdülőkre gyakorolt hatását vizsgálja. ?Az eddigi tanulmányok a kognitív képességeket csak krónikus, komoly és traumatikus stressz során vizsgálták. Kutatásunkban mi azt vizsgáljuk, milyen hatással van a hétköznapi stressz, és a megfelelő stressz-hormonok a döntéshozatalra a kamaszkorban.? ? mondta Galván.

Ha stressznek vagyunk kitéve, az agy úgy reagál, mint egy veszélyhelyzetre. A hipotalamuszból kiinduló folyamat stimulálja a mellékveséket, hogy adrenalint és kortizolt termeljenek, megnövelik a vérnyomást és gyorsítják a szívverést. Ha a veszélyhelyzet elmúlik a hippokampusz megszakítja ezeknek a hormonoknak a termelését és a test visszaáll normálállapotba.

Az álatokkal végzett kutatások azt mutatják, hogy a krónikus stressz hatására az agy bizonyos részeiben, mint pl. a hippokampusz és a prefrontális agykéreg csökken a neuronok mérete. Ezek a részek pedig felelősek a memória és figyelem képességéért. A krónikus stressz ugyanakkor hozzájárul az amygdala – az agynak az a része, amely szerepet játszik az agresszióban, félelemben és szorongásban – neuronjainak növekedéséhez. Ezek a változások pedig befolyásolhatják az egyén döntéshozó-képességét.11276Az, hogy az egyének, hogyan reagálnak a stresszre, nagyon eltérő lehet, és függ a tapasztalatoktól. Általában a stressz-faktor ? pl. egy iskolai projekt ? bekapcsolja a stressz-áramkört, ami a stressz elmúltával kikapcsolódik. Ezt azonban több dolog hatására megváltozhat. Az ismétlődő stressz-faktor és hozzá történő sikertelen alkalmazkodás valamint egyéb defektusok meggátolhatják az áramkör kikapcsolását.

Galván egy nap négyszer ellenőrzi a résztvevők stressz-szintjét, ha valakinél nagyon magas vagy nagyon alacsony értéket mérnek, rögtön be kell jönnie kiértékelésre. Az adatok azt mutatják, hogy a tinédzserek számára a legnagyobb stressz-forrást szülők jelentik, felnőttek számára pedig a munkájuk.

Időbeosztás szempontjából is vannak eltérések, a fiatalok koraeste, a felnőttek reggel stresszesek a leginkább. Az adatokból az is kiderül, hogy a kamaszok kognitív képességei sokkal nagyobb károsodást szenvednek stresszhelyzetben, mint a felnőtteké. Ez pedig a magasabb kortizolszintnek tudható be. Korábbi kutatások is bizonyították, hogy azonos mértékű stressz alatt a serdülők szervezete sokkal több kortizolt termel, mint a felnőtteké.

Forrás: