Az alattomos gyilkos orvosi ellenszere 2010-09-15 Reggeli Napidoktor Megosztás: Tweet A betegek panaszainak az enyhítése, az életminőségük javítása és a tüdőfunkció romlásának megállítása vagy lehetőség szerinti lassítása. Gyógyszeres kezelések A gyógyszeres kezelés segítségével csökkenthetjük, vagy megszüntethetjük a betegség tüneteit. A gyógyszeres kezelést megelőző vagy fenntartó, illetve rohamoldó szerekre osztjuk. Vannak olyan szerek, amelyek egyszerre használhatóak rohamoldásra, illetve megelőzésre is, és vannak olyanok, amelyek a tünetek súlyosbodásának okát hivatottak megszűntetni: pl. a váladékoldók vagy az antibiotikumok. Megelőző vagy fenntartó kezelés: A tünetek megelőzésére vagy az állapot rosszabbodásának az elkerülésére használjuk a megelőző vagy fenntartó gyógyszereket. Ezeket általában naponta és rendszeresen, akár egész életen át kell használni. Ezeknek a szereknek gyakran nem érezzük azonnal a hatását, viszont amennyiben elfelejtjük, vagy elhagyjuk a használatukat, akkor az állapot rosszabbodása, a tünetek kiújulása vagy erősödése figyelmeztet minket arra, hogy baj van. Rendszerint hosszabb hatású, általában naponta egyszer vagy kétszer alkalmazandó készítményekről van szó. Vannak közöttük olyanok, amelyek hörgőtágító hatásúak, vannak, amelyek gyulladáscsökkentő tulajdonságúak, és lehetőség van a váladéktermelés befolyásolására is. 1. Hörgőtágítók A hörgők tágítása révén könnyítik a légutakban a levegő áramlását, így könnyebben tudja be- és kilélegezni a levegőt a COPD-s beteg. Kevesebb légúti munka árán több oxigénhez jut a szervezet, könnyebben tudja kilélegezni a termelődő széndioxidot, illetve a levegőcsapdák könnyebb kiürítése kapcsán csökken a tüdők és a mellkas túlfeszülése és felfújtsága. A hörgőtágítók közé tartoznak az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az ún. antikolinerg szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában kapják a betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin tartalmú szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában használjuk)A hörgőtágító gyógyszerek között vannak elhúzódó hatású szerek, amelyeket naponta általában kétszer kell alkalmazni, de van már olyan készítmény is, amelyet elegendő napjában csak egyszer belélegezni. Ezeket elsősorban megelőző vagy fenntartó kezelésre használjuk. Vannak gyors hatású hörgőtágítók, ezeket használhatjuk rohamoldó szerként is. Kombinációs hörgőtágító kezelés. A különböző hatásmechanizmusú és hatástartamú hörgőtágítók kombinációs alkalmazása ugyanannyi vagy kevesebb mellékhatás jelentkezése mellett fokozhatja a hörgőtágítás mértékét. Pl. egy béta-receptor izgató és egy antikolinerg készítmény együttes alkalmazása nagyobb mértékben és tartósabban javíthatja a FEV1 értékét, mint bármelyik szer önmagában. Betareceptor-izgató, antikolinerg szer és/vagy xantinszármazék egyidejű alkalmazása tovább javíthatja a légzésfunkciót, illetve a betegek egészségi állapotát. A gyógyszerek számának növelése általában emeli a költségeket. Ezzel egyenértékű előnyök érhetők el a hörgőtágító adagjának emelésével is, amennyiben a mellékhatások jelentkezése nem korlátozza a dózisemelést. A hörgőtágító szereket a pánikba eső betegek gyakran többször használják (sokszor nem megfelelő technikával, kicsi hatásfokkal), mint amennyit szabad lenne, és ezzel túlzottan megterhelhetik a keringésüket, hiszen ilyenkor emelhetik a pulzust és csökkenthetik a vérnyomást. Tények A COPD-ről! – A COPD a jelen ismereteink szerint nem gyógyítható progresszív betegség. – A COPD a leggyakoribb megelőzhető halálok Magyarországon mintegy félmillió COPD-s él. – A tüdőfunkció akár 50%-ának az elvesztéséig sem érzi magát annyira betegnek a COPD-s személy, hogy orvoshoz forduljon. – A COPD kezelésében leghatékonyabbnak tartott gyógyszereket a tüdőgyógyász szakorvos javaslatára a kezelőorvos 6 hónapig 90%-os támogatottsággal írhatja fel. – A COPD kezelésében használatos gyógyszerek hatékonysága nem éri el a dohányzás abbahagyása által elérhető kedvező hatások mértékét. 2. Gyulladáscsökkentők Ezek általában szteroidtartalmú készítmények, amelyeket a leggyakrabban inhalációs formában alkalmazunk. A COPD-ben kialakult hörgőnyálkahártya gyulladásra kevésbé hatnak, mint az asztmásoknál, ugyanakkor ? különösen a súlyosabb esetekben ? képesek jelentősen csökkenteni a tünetek súlyosbodásával (exacerbáció) járó események számát. Fontos tudni, hogy a COPD-ben alkalmazott szteroidok nem azonosak a doppingoló sportolóknál használt izomnövelő szerekkel. Az inhalációs szteroidokat általában kombinációban, hosszú hatású béta-receptor izgató készítményekkel együtt, ugyanabból a készülékből egyszerre belélegezve használjuk. Súlyos esetben akár sokkal nagyobb adagban ? tabletta vagy injekció formájában ? is adható szteroid tartalmú készítmény, célszerű azonban az állapot javulása után a lényegesen kevesebb mellékhatással járó inhalációs kezelésre visszatérni. Rohamoldó kezelés: Egyes gyógyszerek a hirtelen fellépő, vagy fokozatosan súlyosbodó panaszok gyors enyhítésére szolgálnak. Itt a legfontosabb cél a tünetek gyors enyhítése. Illetve idő nyerése addig, amíg a páciens elér az orvosához, vagy a korábban nem megfelelően használt megelőző szerei ismét ki tudják fejteni a hatásukat. A COPD-s betegnél a rohamoldó szerek általában gyors hatású hörgőtágító készítmények. A rohamoldó szerek közé a gyors hörgőtágító hatással rendelkező szerek tartoznak: az ún. béta-receptorokat izgató szerek, az ún. antikolinerg szerek (ezt a kettőt leggyakrabban inhalációs formában kapják a betegek), illetve a xantinszármazékok (ezeket a teofillin tartalmú szereket általában tabletta, kúp vagy injekció formájában használjuk) A gyógyszerek bevitele szerint a leggyakrabban inhalációs vagy szájon át alkalmazható gyógyszereket használunk. Az inhalációs gyógyszerbevitel előnye, hogy a hatóanyag közvetlenül a légutakba kerül, így gyorsabban fejtheti ki a hatását, és kevésbé terheli meg a szervezet többi részét. Az inhalációs eszközöknek három nagyobb csoportját különböztetjük meg: – Hajtógázas adagolók (spray) – Porbelégző készülékek – Gépi porlasztó Forrás:
