Valaki zaklatja a gyermekem? 1. rész 2013-05-27 Lázadók Megosztás: Tweet Amitől minden szülő retteg: ha gyermekét zaklatják, gúnyolják az iskolában. Nehéz kezelni a dolgot, főleg, ha a gyermek el sem árulja, mi történik vele. No és mi van, ha ő zaklatja a más gyerekét? Bizonyára mindenkinek vannak róla saját emlékei is: a gyermekek bizony nem valami türelmesek és toleránsak egymással szemben, különösen, amikor a kamaszkorba lépnek. A serdülőkori zaklatás, gúnyolódás palettája az iskolaudvaron lökdösődéstől, megjegyzésektől kezdve az ebédpénz ellopásán át a telefonon, facebookon történő zaklatásig igen széles. Bármilyen is a gúnyolódás, zaklatás formája, a kigúnyolt gyerekre nézve az eredmény ugyanolyan ártalmas. A támadások célpontja fizikai és lelki sérüléseket is elszenvedhet, bezárkózhat, elszigetelődhet, depresszióval küzdhet, extrém esetekben akár magában is kárt tehet. A serdülőkor egyébként sem könnyű időszak egy gyermek számára, ha pedig még azzal is szembesülnie kell, hogy az iskolában bántják, végképp pokollá válhatnak a mindennapjai. Nagyon fontos tehát, hogy a szülő felfigyeljen gyermeke problémájára, észrevegye, ha kigúnyolják, zaklatják, vagy netán ő maga a gúnyolódó gyerek, aki bánt másokat! Hogyan vehetjük észre, hogy kamasz gyermekünket zaklatják, gúnyolják? 1. Fejfájásra, gyomorfájásra hivatkozva nem akar iskolába menni A legegyszerűbbnek tűnő megoldás a gyermek számára, ha hiányzik az iskolából. A tünetek valódiak lehetnek (melyet a szorongás vagy az igazi sérülés okoz), de kifogásként is előjöhet velük a kigúnyolt gyerek, hogy elkerülje az újabb találkozást zaklatójával. A szülőnek foglalkoznia kell a panaszokkal, különösen, ha azok ismétlődnek és úgy tűnik, a gyermek valódi fájdalommal küzd. Az orvosnál tett látogatásnak is vannak előnyei: a serdülő, aki sokszor nem képes szüleivel beszélni a problémáról, talán elmondja az orvosnak, hogy mi a gond valójában. 2. A gyermek megmagyarázhatatlan sérülései Mások vagy önmaga által: a gyerekek meglepően kreatívak tudnak lenni abban, hogyan okozzanak sérülést a másiknak, hogyan generáljanak konfliktust (például nagyot taszítanak társukon, aki épp nehéz táskát cipel). Érdemes a szülőnek zúzódásokat, vágásokat, karcolásokat keresnie a gyermeken, amelyek nem lehetnek összefüggésben a sporttal vagy más fizikai aktivitással. A kamaszok többsége, aki nem ismeri be, hogy bántják, úgy magyarázza ezeket a sérüléseket, hogy elesett, megbotlott, megcsúszott, és nem vallja be, hogy mások lökték meg. A szülőnek azt is észre kell vennie, ha a kamasz önmagában tesz kárt: azok a gyerekek, akiket gúnyolnak, bántanak, hajlamosak az önpusztító magatartásra! Kezüket vagdossák, falba verik a fejüket, hajukból csomókat vágnak ki, stb. Az önkárosításra való hajlam egyébként azoknál a legjellemzőbb, akinek már felmenői között is előfordult öngyilkosság, mentális egészségügyi probléma, vagy fizikai bántalmazás. 3. Változások a gyermek hozzáállásában, viselkedésében, iskolai előmenetelében Az iskolával kapcsolatos, illogikus vagy hirtelen változások komoly jelek lehetnek: ilyen az órákról való lógás, az, ha a kigúnyolt gyermek szándékosan lekési a buszt és inkább autóval akar menni, ha az utóbbi időben másik útvonalon közlekedik, mint eddig, illetve ha elveszíti érdeklődését a jegyei iránt. A zaklatás jele lehet az is, ha gyermekünk kerül valamilyen foglalkozást, melyen mindenki más részt vesz; ha nem akar menni táncolni; ha visszakozik számos dolog miatt, és ez korábban nem volt rá jellemző. 4. Elveszített vagy megrongálódott tárgyak Szintén a gúnyolódás, zaklatás jele lehet, ha a gyermek értékeinek – játék, ékszer, ennivaló, pénz vagy mobiltelefon – nyoma vész, esetleg megrongálódtak. A fenyegetés, kirekesztés, a pletykaterjesztés mind-mind kapcsolódhat a tárgyak elvételéhez vagy megrongálásához. Persze, előfordul, hogy a gyerekek elhagynak ezt-azt, de feltűnő lehet, ha a gyermek úgy tesz, mintha sejtelme sem lenne róla, hová tűnhetett az a dolog, vagy pedig nem akar beszélni róla. Sokkal egyszerűbb lenne elmondani, hogy „X.Y. ellopta a mobilomat.” A bűnözés ugyanis nem megengedett, és a rendőrséget is be lehet vonni az ilyen esetekbe! 5. A kamasz baráti köre, barátaihoz való hozzáállása megváltozik Érdemes résen lenni, ha csemeténk hirtelen változtatja meg társaságát, nem megy el eseményekre, vagy már nem szeret azokkal lenni, akikkel azelőtt közeli barátságban volt. A zaklatás, gúnyolódás legtöbbször arról szól, hogy elszigeteljék a kiszemelt áldozatot. Sőt, egyenesen arra irányulhat, hogy tönkretegye a kigúnyolt gyermek kapcsolatait. Vannak gyerekek, akik a gúnyolódás ellenére is fenntartják baráti kapcsolataikat, de új szerepkörrel kísérleteznek vagy új barátok után néznek. Érdemes a gyermek hangulatát figyelni, amikor egy bizonyos iskolatárstól vagy egy bizonyos eseményről hazaérkezik. Arra is érdemes figyelni, ha egy másik szülő zaklatásról, megfélemlítésről panaszkodik abban az iskolában, ahová a mi gyermekünk is jár. 6. A gyermek evési és alvási szokásai megváltoznak Figyelmeztető jel, mert ha egy gyereket zaklatnak, terrorizálnak, idegrendszere olyan állapotban van, mintha állandóan „készültségben” lenne („harcolj vagy menekülj!”): stresszes, és ez befolyásolja alvását, étkezését is. Az iskolában kihagyja az ebédet: észrevehető, ha gyengén, elcsigázva ér haza. Az evészavarok, vagy a rövid idő alatt nagymértékű súlygyarapodás is árulkodó. A gyermek éjszaka ébren lehet a szorongás miatt, vagy rémálmok gyötörhetik. Folytatjuk! Forrás:
