Maracuja, a trópusi bevándorló 2015-04-27 Blog, Zöld Megosztás: Tweet A növény virága hívta fel rá a figyelmet, de a termésének köszönheti hírnevét a golgotavirág, vagy passió gyümölcs. A mi szemünk számára csupán a zöldséges polcáról ismerős a maracuja sárgás, olykor piros színe és tojásdad alakja. A trópusokon termő növény különleges virágának köszönheti, hogy szemet szúrt, majd közelebbről vizsgálva felfedezték ízletes termését. Ráncos és finom Az érett állapot jele, ha az amúgy ránctalan, sima héj „öregedni” kezd és barázdássá válik. A nedvdús termésfal ekkor elszíneződik, de nem fogyasztható. A naranccsal, vagy más hasonló külsejű gyümölccsel szemben, a maracuját nem szükséges megszabadítani a héjától, csupán félbe kell vágni. Ekkor láthatóvá válik a magban gazdag, szélénél vattaszerű anyaggal körbevett gyümölcshús. Hogyan együk? Kanalat ragadva már falható is a friss gyümölcs. Az hússal együtt a magok is ehetőek, sőt az utóérő maracuja sajátosan édes íze lehetővé teszi, hogy koktélok, desszertek népszerű alapanyaga legyen. Színe szerint többféle közül válogathatunk. Sárga, narancssárga és piros változata egyaránt megtalálható. Ízét és mértét tekintve viszont nincs köztük különbség. A gyümölcs alakja szintén nagyon kicsit tér el egymástól. Találhatunk gömbölyű, tojásdad vagy körteformát öltő maracuját. Melegben is népszerű Mivel a C-vitaminban bővelkedő gyümölcsből gyorsan és egyszerűen készíthető hűsítő ital, így a nyári melegben kifejezetten népszerű nedű. Más édes gyümölccsel is bátran vegyíthető, de némi jéggel önmagában szintén kiváló. Importcikk gyümölcsimádóknak Méretét tekintve nem nő túl nagyra, ritkán tenyérnyi nagyságú, általában 5-8 cm átmérőjű gyümölcs. A trópusokon vadon növő, a hűvösebb – 20 fokot is megtűrő – maracuja termését nem a fáról tépik, helyette a lehullott gyümölcsöket szedik össze. Nagy mennyiségben importált, a hazánkban kapható ízletes bogyónak is hatalmas utat kellett megtennie, mire kosarunkba tehettük. Forrás:
